125939. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás villamos rezgések erősítésére és/vagy frekvenciájuk transzformálására
A 1259SÍ). 35, 16 kapcsokról vesszük le. Negatív 1 visszacsatolást a bemeneti körben fekvő, a 33 elektróda váltóárama által átjárt 18 visszacsatolási impedancia segélyével kaí) punk és e célból ez az elektróda nagyfrekvencia számára 19 kondenzátoron át . k visszacsatolási impedanciának a katódtói elnéző végével van összekötve. Hogy í\ 32 bemeneti vezérlőrács számára a kí-10 vánt negatív előfesztiltséget kapjuk, a 18 dl mállással párhuzamosan kapcsolt a 46 t ftagyfrekvenciafojtóeséve és a 47 ellenállás soros kapcsolása, úgy hogy a katódvezetékbon a teljes egyenáramú ellenállás 15 kisebb a 18 visszacsatolási impedancia, ellenállásánál, moly általában túlságosan (ii nagy ahhoz, hogy. a 32 vezérlőrács számára alkalmas előfe-nzültséget biztosítsa. i Az anódkör, továbbá a 35 és 37 árnyé-UO kolórácsok körei nagyfrekvencia számára a 18 vissacsatolási impedanciának a, kató,,;. dával összekötött végéhez csatlakoznak, úgyhogy a visszacsatolást kizárólag a 33 olektróda váltóárama állapítja meg. 2b Az erősítést úgy szabályozzuk, hogy a 34 szabályozórácsra változó előfeszültsé.'. get vezetünk. Ha a szabályozói-ácsot negatívabbá tesszük, a 39 anóda váltóárama csökken, a 33 elektróda váltóárama pedig ifO növekedik. A negativ visszacsatolás intenzitása tehát növekedő erősítéssel csökken. i. : A helyi rezgéseket a 36 oszcillátorvezérlőrácsra. célszerűen, akként vezetjük, hogy a 18 impedancián fellépő visszacsa-H5 tolófeszültség ne lépjen, fel az oszcillátorvezér'lörács körében. E célból a. találmány .,. szerinti kapcsolásnál a külön 42 oszcil-Játorcső által. létesített lielyi rezgésüket induktive a 36 oszeillátorvezérlőrács és a 40 31 katód«, közé iktatott 43 csövére visszük át, mimeUett az oszeillátorvezérlőrács ;. kívánt negativ* előf észültségét 24 rácskondenzátor és 45 levezetőellenállás segélyével kapjuk. Az oszcillátorrezgőkör és 4g a 36 oszeillátorvezérlőrács köre közötti induktív csatolás azzal a sajátos előnnyel , jár, hogy az, oszcillátor hangolókondenzátora földelhető, ami más csatolási módnál a 18 visszacsatolási impedancia rövid-50 zárlatára vezetne. Azzal, hegy a 36 oszeillátorvezérlőrács a : 34 szabályozórácsnak a katódától elnéző oldalán fekszik és ezenkívül a szabályozórácstól 35 árnyékoló-rács révén el via in. külö-55 nítve, a 36 oszeillátorvezérlőrács iá, szabályozórács közelében irányukat megfordító elektronokra gyakorlatilag vezérlőhatást rtem fejt. ki. úgyhogy a 35 elektróda váltóárama majdnem kizárólag a vett rezgések frekvenciáját, nem pedig a helyi rezgések m frekvenciáját tartalmazza. Az eddig leírt kapcsolások jó működésmódja szempontjából kívánatos, hogy a 4, illetve a 33 elektróda köréből vett visszacsatolási áram vagy visszacsatolófeszült- t;.-, ség gyakorlatilag ugyanoly a o lefolyású legyen, mint a katódváltóáram. Célszerű tehát, hogy a. katódváltóárani és a 4, illetve 33 elektróda pillanatértéikei között, a szabályozófeszültség határozott értéké- -jhez gyakorlatilag állandó vonatkozás álljon fenn, vagyis annak az aránynak, amelyben a 3, illetve 32 bemeneti vezérlőrács nyílásain átfolyó elek trón ára mot az 5, illetve 34 szabályozó rács a 4, illetve 33 75 és az 1 cső áramot vezető többi elektródái között elosztja, ennek az elektronáramnak intenzitásától, tehát a 3, illetve 32 bemeneti vezérlőrács feszültségétől gyakorlatilag függetlenül kell lennie. s Az imént megadott feltételt sajátos csőszerkezettél és/vagy a. különböző elektródák előf eszű Itségőnek sajátos választásával érhetjük el, pl. úgy, hogy gondoskodunk arról, hogy az 5, illetve 34 szabá- S"> Jyozórács közelében csupán igen kis tértöltés képződhessék. További megoldást arra, hogy az 5, illetve 34 szabályozórács által, előidézett áranieloszlás a 3, illetve 32 bemeneti ve- un zérlői'ács feszültségétől független legyen. úgy kapunk, hogy a bemeneti váltófeszültség kellően választott részét a szabályozórácsra, vezetjük, ami egyszerűen történhet úgy, hogy a szabályozórács nagyfrekven- (-,;, cia számára nem a 21 kondenzátoron át a katódával van összekötve, hanem a 13, 12 bemeneti kör kellően megválasztott pontjához csatlakozik. Ha feltesszük, hogy a, bemeneti vezérlőrácson fellépő fe- m,, szültség befolyását a szabályozóráccsal előidézett á.rameloszlásra a bemeneti vezérlőrácsnak a. szabályozórács közelében fellépő tértöltés re kifejtett vezér lőhatása állapítja meg, úgy az előbb említett rend- m;, szabály hatása úgy magyarázható, hogy a bemeneti váltófeszültségnek a szabályozórácsra -vezetett része e tértöltés hatását kiegyenlíti. Kitűnt, hogy ez a kiegyenlítés a szabályozófeszültség minden értéke U! számára a bemeneti vezérlőfeszültség •ugyanazon részének a szabályozórácsra váló vezetésével elérhető. A szándékolt hatás ez esetben a szabályozófeszültség értékétől független. A 3. ábrán megadott li: kapcsolásnál ezenkívül kívánatos, hogy a
