125882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bádoghéjból hosszanti merevítésekből és egymástól egyenletes távolságban lévő harántmerevítésekből álló szerkezeti részek, különösen hosszirányban elnyujtott, repülőgépekhez való szerkezeti részek előállítására

Megjelent JiMrl. évi január hó l/>-én. HA fi TAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRfJSiCr SZABADALMI 12A888. sí!ÍM. V/'tt. OSZTÁLY. — •/• 4%4&. ALAPSZÁM x.' <m,m =sa ; 'flL iviu3»frfr''»ii»<f<*a *»•*•>*•••i^S^­Eljárj bádoghéjjbóí, hoesssautí perevítésekből és egymástól egyenletes t^foipágH» JéVő iiarántAierfiYítésekből illó szerkőzeü részek, kttlönösen hpesiSiir^OFban ejuyójioti, repülőgépekhez való szerjtezeti részek előállításira. J linkers Fkig-K^ug-uiiti-Motoranwei^fee A. G. PeßSü-n> A bejelentés napja 1940. évi március hó 23. Németországi elsőbbsége 1039. évi március hó25. A találmány eljárás héjjazati bádogból ás azon megerősítell hossz- és keresztirányú merevítésckből áíló, hosszirányban elnyuj­• tott szerkezeli résziek előállítására, mint b amilyeneket repülőgépek építésénél alkal­maznak. A merevítő tagokat a fedőlemezen rög­zítő kötéseket eddig szegecseléssel vagy he­gesztéssel egyenként áhították elő. Hasz-10 náKak már a kötéseket önműködően léte­sítő gépeket js, melyek azonban minden­kor csupán egy összekötést létesítettek. A szerkezeli részeket emellett legtöbbször önműködő előtolású munkaasztalokon lőg-15 ták be, melyen a .szerszámot és a saerkezeii részt egymással szemben viszonylagosan el­tolták. Az összekötéseket először egy­másután az egyik irányban,' majd a szerke­zeti rész újból való. de fordított befogása 20 után a másik irányban készítettekéi. Hniel­kett pl. az összekötések egy hosszanti sorának elkészítése után. az ezzel párhu­zamosan fekvő hosszanti sorozatra történő átmenetnél azt tapasztalták, hogy a szer-25 kezeli részek az egyik hosszanti kötéssor elkészítése közben elhúzódtak és ennél­fogva pontatlanságok léptek fel, melyek a folyamatos munkát gyakran szükséges után-1 igazítás folytájx hátráltatták és végül mégis 30 kevésbé tetszetős, azaz ojyan szerkezeti ré­szeket eredményezlek, melyeknél a köté­sek sorai pontatlanok voltak. A talál­mány szerjnü eljárással ezeket a hátrányo­' ' kat és hibákat kjküszäböljük. A lalál-35 triá-ny azon a felismerésen alapul, hogy miután a hosszanti mewvífcésekre haránt­fekvő, a bádoglemezén rögzítendő rend­szerint bordaalakú Ijaránimerevíléseket a bádoglemezzel szabályos távolságban köt­jük össze, ismétlődő szegecsmezőnyöket'ka- v\ punk, ha a kötések készítésénél kérészi­irányú osztástól keresztirányú osztásig a szerkezeti rész legnagyobb hosszanti ki­terjedése irányában, tehát a keresztirányú merevítésekre merőleges irányban hala- *> dunk. A találmány értelmében a kötése­ket létesítő szerszámot az egyik munka­szakasztól a másik munkaszakaszig a munkadarabhoz képest a harántmerevílé­sek egymástól való távolságának vagy c 5t> •távolság többszörösének megfejelő hasszaj mozgatjuk el, úgyhogy roindeji ilyen mun­kaszakasz alatt a bádogfal egy, vagy a ha­rántmereyítések távolsága állal megadott több mezejében a kötéseknek legalább egy 55 mindenkor ismétlődő részét készítjük él. A kötegeket a munkadarabnak vagy szer­számnak minden egyes nyugalmi állása alatt mezőnyönként létesítjük éspedig a gyártás előrehaladása folyamán mindig is- (K> métlődő azonos mezőnyökben. A szegecs­mezőnyök a gyártásnak a haráwimeneví­tósek irányában, való előrehaladásakor min­dig azonosak. A szegecsmezőnyöket na­gyobb vagy kisebb mezőnyökre oszthat- Í>5 júk fel. Ekként pl. az egyik mezőnyben azokat a köleseket létesíthetjük, melyek a bádpghéjjal a hosszan!i mercvíléseket és a haráutmerevílések végeit kötik össze és további niunkaszakaszban azokat a köté- 70 sekeí állíthatjuk elő, melyek a haráiil­ineievítéseket a bádpghéjjal annak középső

Next

/
Thumbnails
Contents