125882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bádoghéjból hosszanti merevítésekből és egymástól egyenletes távolságban lévő harántmerevítésekből álló szerkezeti részek, különösen hosszirányban elnyujtott, repülőgépekhez való szerkezeti részek előállítására
Megjelent JiMrl. évi január hó l/>-én. HA fi TAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRfJSiCr SZABADALMI 12A888. sí!ÍM. V/'tt. OSZTÁLY. — •/• 4%4&. ALAPSZÁM x.' <m,m =sa ; 'flL iviu3»frfr''»ii»<f<*a *»•*•>*•••i^S^Eljárj bádoghéjjbóí, hoesssautí perevítésekből és egymástól egyenletes t^foipágH» JéVő iiarántAierfiYítésekből illó szerkőzeü részek, kttlönösen hpesiSiir^OFban ejuyójioti, repülőgépekhez való szerjtezeti részek előállításira. J linkers Fkig-K^ug-uiiti-Motoranwei^fee A. G. PeßSü-n> A bejelentés napja 1940. évi március hó 23. Németországi elsőbbsége 1039. évi március hó25. A találmány eljárás héjjazati bádogból ás azon megerősítell hossz- és keresztirányú merevítésckből áíló, hosszirányban elnyuj• tott szerkezeli résziek előállítására, mint b amilyeneket repülőgépek építésénél alkalmaznak. A merevítő tagokat a fedőlemezen rögzítő kötéseket eddig szegecseléssel vagy hegesztéssel egyenként áhították elő. Hasz-10 náKak már a kötéseket önműködően létesítő gépeket js, melyek azonban mindenkor csupán egy összekötést létesítettek. A szerkezeli részeket emellett legtöbbször önműködő előtolású munkaasztalokon lőg-15 ták be, melyen a .szerszámot és a saerkezeii részt egymással szemben viszonylagosan eltolták. Az összekötéseket először egymásután az egyik irányban,' majd a szerkezeti rész újból való. de fordított befogása 20 után a másik irányban készítettekéi. Hnielkett pl. az összekötések egy hosszanti sorának elkészítése után. az ezzel párhuzamosan fekvő hosszanti sorozatra történő átmenetnél azt tapasztalták, hogy a szer-25 kezeli részek az egyik hosszanti kötéssor elkészítése közben elhúzódtak és ennélfogva pontatlanságok léptek fel, melyek a folyamatos munkát gyakran szükséges után-1 igazítás folytájx hátráltatták és végül mégis 30 kevésbé tetszetős, azaz ojyan szerkezeti részeket eredményezlek, melyeknél a kötések sorai pontatlanok voltak. A találmány szerjnü eljárással ezeket a hátrányo' ' kat és hibákat kjküszäböljük. A lalál-35 triá-ny azon a felismerésen alapul, hogy miután a hosszanti mewvífcésekre harántfekvő, a bádoglemezén rögzítendő rendszerint bordaalakú Ijaránimerevíléseket a bádoglemezzel szabályos távolságban kötjük össze, ismétlődő szegecsmezőnyöket'ka- v\ punk, ha a kötések készítésénél kérésziirányú osztástól keresztirányú osztásig a szerkezeti rész legnagyobb hosszanti kiterjedése irányában, tehát a keresztirányú merevítésekre merőleges irányban hala- *> dunk. A találmány értelmében a kötéseket létesítő szerszámot az egyik munkaszakasztól a másik munkaszakaszig a munkadarabhoz képest a harántmerevílések egymástól való távolságának vagy c 5t> •távolság többszörösének megfejelő hasszaj mozgatjuk el, úgyhogy roindeji ilyen munkaszakasz alatt a bádogfal egy, vagy a harántmereyítések távolsága állal megadott több mezejében a kötéseknek legalább egy 55 mindenkor ismétlődő részét készítjük él. A kötegeket a munkadarabnak vagy szerszámnak minden egyes nyugalmi állása alatt mezőnyönként létesítjük éspedig a gyártás előrehaladása folyamán mindig is- (K> métlődő azonos mezőnyökben. A szegecsmezőnyök a gyártásnak a haráwimenevítósek irányában, való előrehaladásakor mindig azonosak. A szegecsmezőnyöket nagyobb vagy kisebb mezőnyökre oszthat- Í>5 júk fel. Ekként pl. az egyik mezőnyben azokat a köleseket létesíthetjük, melyek a bádpghéjjal a hosszan!i mercvíléseket és a haráutmerevílések végeit kötik össze és további niunkaszakaszban azokat a köté- 70 sekeí állíthatjuk elő, melyek a haráiilineievítéseket a bádpghéjjal annak középső