125879. lajstromszámú szabadalom • ELjárás derítőföldek hatóképességének a növelésére
Megjelent 1941. évi január hó 15-én. : ' MAG Y A II KIRÁLYI ^^S|K SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 125879. SZÁM. IV/ll/1. (IV/Í.) OSZTÁLY. — I. 4044. ALAPSZÁM. ' Eljárás derítőföldek hatóképességének a növelésére. Ipari RoDoaiióanyag' Részvénytársaság Budapest és dr. Ing. Berezeli Harry oki. vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja. 1939. évi április hó 6. Kiváltképen olajok és zsírok szinte] enitésére használt deritőföldet általában úgy állítják elő, hogy nyersiagyagot iszapolnak és az így kapott iszapot savakkal 5 feltárják. A feltárás után a savat kimossák, a feltárt anyagot szárítják, majd őrlik. Ugy találtuk, hogy a derítőföldek hatóképességét növelhetjük, ha a savas fel-0 tárás előtt a nyersagyagot vízzel főzzük. Fokozottabb hatást érhetünk el, ha a főzést nyomáson, tehát 100 C°-ot meghaladó hőmérsékleten végezzük. Az így előkezelt nyersagyagot tetsző-' 15 leges módon tárhatjuk fel. Különösen előnyösnek bizonyult azonban, midőn a feltárást kénsavval nyomáson, magasabb hőmérsékleten végeztük. Még tovább fokozhatjuk a derítőföld színtelenítő hatá-20 sát, ha a feltáráshoz a nyersanyag száraz súlyára számítva, 52%-nál több kénsavmonohidrátot alkalmazunk, A derítőföld további javítását azzal érhetjük el, ha a bányanedves nyersagyag-25 ból a vízzel való főzése előtt a duzzadási víznek legalább egy részét kiűzzük. Célszerű, ha a szárításnál a duzzadási víznek legalább 50%-át hajtjuk ki. A szárításnál azonban a nyersagyagot 250 C° 30 fölé szárítani nem szabad, mert akkor a színtelenítőhatás csökken. Példák: 1. 100 kg 36% iszap alakjában előkészített nyersagyagot nyomáson 150 C°-o_ 3 35 órán' át főzünk. A feltárást á nyersagyag száraa anyagtartalmának megfelelő 20%-nyi mennyiségű HCl-el közönséges nyomáson főzéssel végezzük el. A hatóképesség 15%-fcal növekedett oly derítőföldéhez képest, melynél a savas feltárás 40 előtt főzést nem alkalmaztunk. 2. Ugy járunk el, mint az 1. példában, azonban sósav helyett a feltárásnál 37%-nyi mennyiségű kénsavmonohidrátot alkalmazunk. A hatóképesség 11% -kai 45 növekedett oly derítőföldóhez képest, melynél a savas feltárás előtt főzést nem alkalmaztunk. 3. Ugy járunk el, mint az 1. példában, azonban a feltárást a nyersagyag szánaz50 súlyának megfelelő 15%-nyi mennyiségű HCl-el és 20%-nyi mennyiségű kénsav monohidrátnak a keverékével végezzük el. A hatóképesség 15%-kai növekedett oly derítőföldénez képest, melynél a savas 55 feltárás előtt főzést nem alkalmaztunk. 4. 100 kg 36%-os iszap alakjában előkészített nyersanyagot nyomáson 150 C°-on 2 órán át főzzük. Ezután 37% kénsavmonohidrát hozzáadása után 3 óráig ßo 8 atm. nyomáson tártuk fel az agyagot. A hatóképesség 10%-kai növekedett oly derítőföldéhez képest, melynél a savas feltárás előtt főzést nem alkalmaztunk. 5. 100 kg 25%-os iszap alakjában élőké- $> szített nyersagyagot nyomáson 180 C tőmérsékleten 2 órán át főzünk. Ezután 55 kg kénsavmonohidrátot adunk hozzá és 4 órán át ugyancsak 180 C° hőfokon feltárjuk. Az igy kapott derítőföld hatóképes- 70 sége 30%-kai növekszik az ugyanazon fel-