125865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lyukacsos kovasav-mészkövek előállítására

2 l%5865. dehid, vagy karbamid-formaldeliid keverékekkel, anieiytk kondenzáiatlan álla-i pótban tudvalevőleg vízben oldhatók. Ezen keverékeket a vízben oldhatóságuk 5 eltűnéséig kondenzáljuk, azonban a kondenzációt nem szabaa annyira vinni, hogy a vízbe öntött toiyékony reakciókevei ek a víztől szétváljék, hanem csak annyira, hogy a reakció ke verek vízzel emulziót 10 alkosson. A habarcs szárazanyagtartalmára vonatkoztatott 2—5% iiy reakciókeveréket vizes emulzió aiakjaban keverve a habarcshoz, teljesen kielégítő eredményeket kapunk. Aszerint, amint 15 a kövek keménységét, vagy hajlítószilárdságát akarjuk növelni, íenonormaldehid, vagy karbamidtormaldehid kondenzációs Keverékeket használunk. Fenol-íormaldehid és karbamid-iormaldehid 20 keverékek egyidejű használatával, a keverékek súlyviszonya szerint, a kövek keménységét és hajjitási szilárdságát szabályozhatjuk. A kondenzátuni hozzáadásábóltámadó 25 költségtöbbletet a habarcs szárazanyagtartalmának csökkentésével egyenlíthetjük ki, mert a szilárdságnak az adalék íolytán elért növelése nagyobb, mint a szilárdságnak a térfogat stuy leszorításá-S0 ból lolyó csökkenése. A lenti kondenzációs termékek hozzáadása tehát megengedi a térfogatsúlynak oly nagyi okú leszállítását a szilárdság és keménység veszélyeztetése nélkül, hogy 35 túlnyomórészt igen hígíolyós habarcsok kerülnek feldolgozásra, amelyekben az ülepedés marólúg, vagy vízüveg hozzáadásával már nem kerülhető el a megkívánt mértékben. A találmány szerint 50 az ülepedés még a leghigabb habarcsokban is tökéletesen meggátolható a habarcs lekötéséig azzal, hogy a habarcshoz vízben oldott alumíniumsót, főképpen alumíniumszulfátot adunk. Az alumí-15 niumsóból mésszel képződő voluminózus csapadék a lyukacsos kovasavszemcsék felületére, különösen pedig a kovaföldszemcsék felületére aggiomerálódván, ezek felületét annyira megnöveli, hogy 40 lebegve maradnak. A kövek gőzölése alkalmával az alumíniumhidroxid a mésszel és kovasavval oly reakcióba lép, amelynek terméke a kövek szilárdságát és keménységét is kedvezően befolyásolja. 55 Az alumíniumsóból a habarcs szárazanyagtartalmára vonatkoztatva 5%-nál kevesebb teljesen elegendő. Példák: I. 48 s. r. kovaföldből 60 45 s. r. porrá oltott mészből és 5 kg salakgyapotból, vagy aszbesztből 400 1 vízzel habarcsot készítünk. Ehhez a habarcshoz 50 liter vízben 65 emuigált 2.5 1 kondenzátumot .adunk, melyet 1 s. r. 95.%-os technikai fenolból és 2 s. r. 40%-os technikai formaldehidből 120 C° hőmérséklet mellett 3 óra hosszáig való hevítéssel állítottunk elő. 70 A habarcsot formába öntjük és a mészhomokkő gyártásnál szokásos módon 8 atm. nyomás alatt és 170 C° hőmérséklet mellett 2—5 óra hosszáig keményítjük, majd pedig megszárítjuk és szárítás után 75 24 óra hosszáig 80—100 C° hőmérsékleten újból hevítjük. II. Az I. példa szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy a. kondenzátumot 80 1 s. r. technikai karbanidból és 3 s. r. technikai formaldehidből 3 óra hosszáig való keveréssel állítjuk elő szobahőmérsékleten. • III. 85 Az I. példa szerinti habarcshoz 30 1 vízben oldott 1 kg alumíniumszulfátot és 20 liter vízben emuigált 1.5 kg oly kondenzátumot adunk, amelyet az I., vagy II. példa szerint állítottunk elő. 90 IV. Víztaszító köveket oly módon állíthatunk elő, hogy az I. példa szerinti habarcshoz oly emulziót keAnerünk, amelyet 50 liter vízzel készítünk 10 kg gyan- 95 tának 1 kg nátronlúggal és 250 g koncentrált ammóniákkal való elszappanosítása útján. Ezután 1 kg alumíniumszulfátot 30 liter vízben oldva és 1.5 kg I., vagy II. példa szerinti előállított kon- 100 denzátumot adunk 20 liter vízben emulgálva, mire a habarcsot az I. példa szerint dolgozzuk fel. V. Bármelyik példa szerint dolgozunk 100 azzal az eltéréssel,hogy a kondenzátumot felerészben az I. példa és felerészben a II.