125847. lajstromszámú szabadalom • Magtermesztőeljárás karógyökerű gazdasági növények (répafélék) körében

Me&jelent 10-11. évi január hó 15-én. MAftYAK KIRÁLYI SZABADALMI BffiOSÄG SZABADALMI LEIRAS 135847. SZÁM. V ll. OSZTÁLY. — JV. 3323. ALAPSZÁM. Magtermesztő eljárás karógyökerű gazdasági növények (répafélék) körében. Németh Béla, nyiig. gazd. akad. tanár, Keszthely és Festetics György herceg, földbirtokos» Keszthely. A bejelentés napja 1940. évi március hó 9. Karógyökerű. gazdasági növények (mint cukor-, takarmány-, céklarépa, murok- és sárgarépa, petrezselyem stb.) körében eddig a mtagtermesztés anyanövényről vagy 5 dugványról, tehát anyarépáról vagy dugványról történt. Az anya- vagy dugványrépánák előbb meg kellett teremnie, majd ki kellett válogatni, télire erver.mielni vagy pincében 10 eltartani, tavasszal pedig megint megfelelő sor- és növénytávolságra kiültetni. Az a 4.5—6 móterinázsás magtermés, amelyet ezzel az eljárással kat. holdanként országos átlagban el lehetett érni, a uágyön 15 sok és drága kézimunka miatt a két év alatt körülbelül 250—300 pengő termelőköltséget emésztett fel. A találmány szerint ezt. az eljárást, amely kat. holdanként 35—60 mázsa anya-20 vagy dugványrépát igényel, azzal küszöböljük ki, hogy magtermesztésre 20 kg úgynevezett „oszd" magot ősszel egyszerűen elvetünk s ezzel teljesen új, eddig ismeretlen, eredeti magtermesztő eljárást 25 'tereimtettünk, amely a kat. holdasnfcént 250—300 pengős termelőköiltséget lecsökkenti 125—450 pengőre, a magtermést pedig 4.5—6 mázsáról 8—12 mázsára, emeli (kedvező időjárású években 14—15 má-80 zsára is). Az új eljárás amellett, hogy olcsó, ínég biztosabb ís, mint a régi, mert szásaz években megtörténik, hogy a tavasz: szál kiültetett anya- vagy dugványrépa 85 még két mázsa magot sem hoz kat, holdanként, míg az őszi répa már őaszei kifejlődött, mély gyökérzeténél fogva ilyenkor sokkal több magot hoz kat. holdanként, mint a szokásosan termesztett anyavagy dugványrépa, amikor jó termést hoz, íi> Az új eljárás feleslegessé teszi az anya-és dugvány répa eltartásai: és ezzel kiküszöböli a íomlás okozta veszteséget. Mindezek a gazdasági előnyök új magtermesztő eljárásunk jövedelmezőségét ^ az eddigi módok jövedelmezősÉg'éhez képest katrholdanként az eddigi eredmiényeík szieript körülbelül megkétszeirezik és az ugyanolyan mennyiségű termés elérésére szükséges területet körülbelül a felére so csökkentik, ami, a találmánynak még közgazdasági szempontból is különös jelentőséget ad. ' A találmány szerinti eljárásban az ú. n. „őszi" magot augusztus 15-e és szeptember 55 15-e között vetjük, szokásos sortávolságra mélyített vetéssel, amely abban áll, hogy a vetőgép csoroszlyatartó rúdjára szerelt, ismert árofehúzókapával húzott árok fenekébe vetjük el a magot és az. árkot elföl- go deljük. A mélyített vetés biztosítja az ősszel kikelt növények fagyállóságát. Tavasszal azután a vetést 15—20 cni növénytávolságra ritkítjuk, kezelése pedig egyébként, amíg 55 teljesen ki nem fejlődik és azután is, olyan, mint a szokásosan termesztett répáé. Az első elvetéshez, szükséges „őszi" magot ű. n. nemesítő eljárással termeljük. 70