125846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammóniumnitrát előállítására
Megjelent 1941. évi január hó 15-én. MASYAE KIRÁI^IW^HA SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 125846. SZÁM. IV/H/1. OSZTÁLY. — M. 11066. ALAPSZÁM. Eljárás ammóniumnitrát előállítására. „Montecatini" Soc. Gen. per FIndustria Mineraria e Chiniica cég", Milano. A bejelentés napja 1939. évinovember hó 14. Olaszországi elsőbbsége 1938. évi december hó 9. Ismeretes, hogy a>mmóMÍumnitrát előállításánál a rcakciqs hő kihasználása nagy nehézségeket okoz., mert a salétromsav igen könnyen párolog, úgy, hogy ha külön elő-5 vigyázatossági rendszabályok nélkül ammóniákot adunk a salétromsavhoz, mihelyt az oldat a forrpontot eléri, nagy nitrogénveszteségek keletkeznek. E veszteségek megelőzésére javasoltak iO már azt, hogy a salétromsav és ammóniák közötti reakciót nagyobb nyomás alatt lioz" züKTléifcrc," mint "amely a íhycrt amméniülnínitrát forrpontjának felelne meg. Az oldatot azután egy másik külső tartályba ürít-15 jük, mely atmoszferikus nyomás alatt van és a reakció által keltett hő folytán párolog el. Ezen eljárás hátránya azonban, hogy a salétromsavat és az amimóniákot sűríteni leéli. Javasolták továbbá azt is, hogy salét-20 romisavat és ammóniákot légköri nyomás alatt semlegesítsenek, amikor is a reakciós hőt az oldatnak elgőzölőgbetőben, léghíjas térben való töményítésére használjuk; ez az eljárás azonban különösképen kö-25. rülményes, minthogy vákuumot elő kel állítani ós az oldatból: fejlődő összes gőzt nagymennyiségű hűtővíz felhasználása mellett kell sűríteni. A találmány szerinti eljárás ezzel szem-30 ben megengedi az ammóniák és salétromsav reakciójából keletkező hő kihasználását, miáltal az ammóniumnitrá toldatot sűrítjük anélkül, hogy a telítő készüléket nyomás alatt kellene alkalmazni és a gőz-35 nek az üres tfcérben való sűrítéséhez kelleme folyamodni. A találmány elve a saléti^msavnak aui méniákkal való közömbösítése nagyobb nyomáson, mint amekkora a keletkiGző oldat gőzéé, mimellett az elpárologtatás lég- 40 köri nyomáson történik, de a nyomáskülönbség a telítő készülékben levő 'Folyadék magasságára korlátozódik. A mellékelt rajz a készülék vázlatos rajza. Salétromsavat és ammóniákot a re- 45 akcióhoz szükséges mennyiségekben az (1) és (2) csőkígyókon át a (3) és (4) hőkicserélőkbe vezetünk, ahol azokat a nyert nitrátoldat sűrítéséből származó gőz előmelegíti. Az ammóniaköt azután az (5) 50 elosztón át a felítőkészülék alsó részébe bocsájtjuk, míg a salétromsavat a középső (6) csőbe szivattyúzzuk. A reakció fejlesztette hő folytán az oldat hőmérséklete a íorrpontig emelkedik, pl. ami- 55 kor 90°/o~os töménységű fokot kívánunk, az oldat a fürdő felületén 148 C°-on forr. Amikor a folyadék a telítőkészülékben a 4 m. magasságot elérte, a tartály fenekén mintegy 0.55 Atm. nyomás jön létre, melyr 60 nek mintegy 157 C° forráspont felel meg. Avégett, hogy ammóniák- és salébroinsavveszteségeket elkerüljünk, mulhatat'lianuH szükséges, hog3T az oldat csupán akkor kezdjen forrni, amikor' a közömbösítés 65 teljesen befejeződött és ennélfogva a telítőkészülék alsó részében, ahol a saíétromL savat és ammóniákot bevezetjük, a hőmérsékletiét 157 C° alatt kell tartamunk. Ezt a folyadéknak a nyilak által megjelöllt 70 irányban történő erős folyamával érjük el, úgyhogy a telítőkészülék felső részében levő oldat ott, ahol a víz elgőzölgése folytán v a hőmérséklet 148°-os, a (7) gyűrűn . át az alsó részbe folyik, úgyhogy a hőfok 75 a kívánt értéken tartható.
