125833. lajstromszámú szabadalom • Kevert fénnyel égő villamos lámpa

Meg-jelent 1941. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI «HBLw SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS lJáŐ838. SZÁM. Vll/ll. OSZTÁLY. — T. 6431. ALAPSZÁM. , Kevert fénnyel égő villamos lámpa. Pateiit-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen. in. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1939. évi december hó 18. Németországi elsőbbsége 1939. évi január hó 28. A használatos nagynyomású higanygőzlámpák, melyeknek szilárd izzó elektródái vannak, rendkívül nagy fénykihasználással dolgoznak, azonban az a hátrányuk 5 A'»n, hogy fényük színe a nappali fény színétől lényegesen eltér ós pedig főként azért, mert kevés vörös sugarat tartalmaznak. A fény színének javítása végett többízben javasolták nagynyoimású higany-10 gőzlámpáknak más színű fényt kisugárzó lámpákkal, különösein izzólámpákkal való egyesítését, adott esetbe« olyan megoldást is, amelynél a nagynyoimású higanygőzki-. sütő esőnek gázzal töltött burkoló csővé-15 ben a fény színét javító két kisütő cső van elrendezve. A találmány abból indul ki, hogy vörös fény előállításához a neon-kisülés a leggazdaságosabb fényforrás. A találmány 20 szerinti, kevert fénnyel égő lámpánál a fény színét javító kisülést ugyancsak a nagynyomású higanygőzkisütő cső burkoló edényében rendezzük el, emellett azonban újszerű módon neon-töltéssel el-26 látott bő gömb-, vagy körtealakú burkoló edényt alkalmazunk ós a fény színét javító neonok isülés izzó elektródáit ebben iigy rendezzük el, hogy esak 20—40 voltot felvevő aureola-kisülés keletkezik, még" SO pedig pozitív oszlop nélküli. Továbbá a neon-kisülés izzó elektródáit egymással Jlenállás, vagy kapcsoló útján kötjük öszszo és az ugyancsak szilárd izzó elektródokkal felszerelt nagynyomású higany-3é fi /-kisütő csővel sorosan (kapcsoljuk. Az ily módon kiképzett, kevert fénnyel égő lámpa, dacára az egymással sorba kapcsolt két kisütő szakaisznak, a szokásos, például 220 Voltos hálózati feszültséggel kifogástalanul gyújtható, mert a gyuj- 40. tás folyamata közben az egész hálózati feszültség sokszor esalk a higanygőzkisiilésen fekszik. Csak a gyújtás» után jelentkezik a neon-kisülés elektródái között feszültségkülönbség, vagy annak a feszült- í5» ségesénok a következtében, amely a neon- , kisütő szakaszt áthidaló, alkalmasan méretezett, párhuzamos ellenálláson keletkezik, vagy pedig azért, mert az azzal párhuzamosan elrendezett kaposolót kézzel 50> nyitjuk, vagy az önműködően nyilik. Mivel a pozitív oszlop nélküli aureolakisülésnek csak 20—40 Volt üzemi feszültségre van szüksége, az igen nagy fónykihasználássál dolgozó, nagynyomású higanygőz- 55 kisülésre a hálózati feszültségnek túlnyomó nagy része esik, úgy, hogy jó összhatásfokot kapunk, különösen akkor, ha az áram korlátozásához impedancia, ellenállásokat alkalmazunk, aniíelyek tudva- 60 lévőén nagy kisülési, illetőleg égési feszültségek elérését teszik leheltővé. Kitűnt, hogy az aureola-kisülés jó vörösfénykihasiználásia következtében az- arra eső aránylag csekély teljesítmény elegendő 65 ahhoz, hogy kielégítő színű kevert fényt kapjunk. Előnyösen olyan nagynyomású higanygőzlkisütő csövet használunk, melynek igen nagy, például 5 atmoszférát kitevő. 70 adott esetben azonban akár 50, vagy ©n- ; nél több atmoszférát kitevő üzemi gőznyomása van és amely ennek követfeezteben igen kicsiny méretű, lükkor a;',t az előnyt