125815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenesláncú poliamidek előállítására
l^őSlo. nitrogénnek ammóniák alakjában való le-, hasadási és poliamidképződése közben megy veiibe. moly tulajdonságaiban hasonlít ahhoz, amely savból és bázisból 5 közvetlenül kapható. A kénhidrogénnek a reakeiót elősegítő határa valószínűen lioamid közbenső hutására vezethető vissza. A diamineket és aminonitrileket illó 10 savakkal, például szénsavval, hangynsa\val, ecetsavval alkotott sóik alakjában adagolhatjuk. Ebben az esetben a szükséges víz ízekből a savakból amid- vagy nitriJképzés következtél en is keletkezhet:. 15 Ennek dacára ajánlata-., ha ilyen esetekben is még járulékosan adagoljunk vizet. Sók helyett akrilvegyülcteket, például form il végy ül eteket és acetilvegyü leteket vízzel együtt alkalmazhatunk. A reakció o'.\ módon Nézethető le, hogv először az összetevőket autoklávban vágj reakciós csőben megfelelő nagy nyomás alatt 200-240 C"-ra vagy 200—270 C"-ra hevítjük, azután például 1—5 óra után a n.\omá->t leengedjük és az esetenkénii (ilva('ási)ontnak megfelelő hőmérsékletnél légköri nyomás vagy csökkenteti nyomás mellett a levegő oxigénjének kizárása mellett, például összesen (i—12 óra alatt, 30 készre hevítjük. A fűtés kezdet.' után bizonyos túlnyomás állítható be és a/ ebben a nyomásfokozatban fölös gázok vagy gőzök" szelepem át elvezeíhetők. 20 25 A reakciós termékek Fenolokban, például m-krezolban oldhatok ós így lénye- 35 gében lineáris felépítésűek. A reakciónak i-z a lefolyása meglepő, mert az volt várható, hogy amidinvegyületek képződése oldhatatlan termékek képzéséhez vezet. Aliul már fent elintettük, dinitrilek 40 helyett a molekulában nitólcsopejirtpn kivül kftrboxilcsopoi tot, tartalmazó niőnoniti ilekel. vagy ezeknek a vegyületeknek funkcionális származékait alkalmazhatjuk. Az alkalmazandó nitrilkarbon- 45 i-tivak megíelelnek a ne\ezett dinitrilekmk és ezekből részbeni nitroiizissel levezethetők. Alim alkalmas származékok nitrilkarbonsavak észterei, anhidridjei, a.zidjei. halogenidjei, amidjai és tioaamid- 50 .laj jönnek számba. Ha hidratizáló aaiyagokkal váló egyidejúleg vágj utólagos kezelés kívánatos, akkor ajánlatos, hogy magokból a hitrit-I.arboiisavakból induljunk ki. Ha olyan 55 anyagokat kell óV-zeállílani, amelyek a iiitrilcsojjort nitrogénjét még egészbén vágj részben kötve tartalmazzák, akkor a nitrilkarbemsavaknak célszerűen olyan származékait alkalmazzuk, amelyek az 60 átalakuláskor sem viz«t, sem alkoholokat nem hasítanak le. Xitrilek helyett az ezeknek a nitrileknek megfelelő dikarbonsavak ciklusos amidjai is alkalmazhatók. Azt várhattuk volna, hogy az átalakulás a következő séma szerint megy végbe: 65 0 Q CT II • -0 ->Il 0 II c / N—R'NH. + NH, II 0 Ehelyett nagy molekulájú kondenzációs 70 termékeket kapunk, amelyek valószínűen az alábbi csoportosítást tartalmazzák: ... •, I [-0 0 II 'II C —R —C NH—R' —NH :L .ahoTx. egész szám, mely annál nagyobb, 75 minél tovább haladt az átalakulás. 1 példa: 2,2 mol vízből és 1 mol olyan hexametiléndiaminból álló keveréket, mely hexamietiléndia'min 1/10 résziét előbb kén- 8 Q hidrogénnel telítettük, 1 mol adipinsavdinitrillel keverünk és zárt edényben,., először egy óra hosszat 200 C°-on, azután egy óra hosszat 230 C°-on, azután két óra hosszait 260 C°-on hevítünk. Ezután a 85 nyomást leengedjük és nyomás nélkül további négy óra hosszat 270 C°-on hevítünk. • '
