125798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintetikus láncalakú polimerekből álló képződmények alakjának rögzítésére

125198. •3 alá, dine utólagos kezelések alatt maradandó gyűrések keletkeztek. Molekulárisán elrendezett poliamidekiiek a találmány értelmében való kezelé-5 sefcor hatékonyabb duazasztószereket jó eredménnyel 65—100 C° hőmérsékleteken alkalmazhatunk, mimellett a kevésbbé hatékony duzzasztószereket célszerűen 100— 165 C° hőmérsékleteken alkalmazzuk. 10 Alakrögzítésre az alifás alkoholok különösen használható szerek, és ezek közül különösen a metanol, izopropamoil, propa •nol és izobutanol részesítendő előnyben. Sok esetbein ezek a szeirek hatékonyabbak, 15 mint a, víz. Metanollal, például a fentleírt próba alkalmával molekulárisán el nem rendezett rostnál 25 C°-on mintegy 6.5%nyí duzzadás mutatkozik, mimellett vízzel, a duzadás 2.5%. Egyéb alakrögzítés re való 20 szerként alkalmas hidroxiltartalmú vegyületek az etil aktát, dimetiltairtrát, etitglikolóter, etanolaniin és diacetonalkoihol, töbhórtékű alkoholok, például etilénglikol és glicerin. 25 A használható szerves duzzasztószerek azonban nincsenek hidroxiltairtalmiú vegyületekre korlátozva, Ekként magasabb hőmérsékleteken szerves aminókat, például anilint, toluidint és dibutilamint is 80 használhatunk. Nitrilcket és amidokat szintén használhatunk. Miként fent említettük, a duzzasztószetr egyetlen feltétele, hogy az a poliamidra duzzasztó hatást fejtsem ki anélkül, hogy a,zt oldania és ;-{.=) hogy a poliamiddal szemben kémiailag közömbös legyen. A szerves, nem oldó duzzasztószer eme feltételét sok esetben akként is elérhetjük, hogy valamely oldószert nemoldószerrel keverünk. A fenolo-40 kat és a legtöbb karbonsavat önmagában nem hastZinálhiatjuk, mivel azok a polimer feloldására hajlamosak, c szerek azonban vízzel való hígításuk után szintén használhatók. Ä találmány értelmében célsze-45 rűen azokat a. szerves folyadékokat, előnyösen, alifás egyértékíi alkoholokat, használjuk, amelyeik víz hozzákeverése nélkül nemoldó duzzasztószerek. A szerves duzziasz.tószer alakrögzítő ha-50 íása többszörösen gyorsabb, mint' a száraz. . meleg', például forró levegő hatásai azonos hű mérsékleten. A szerves enyhe duzzasztószereknek a. poliamidrostokra; és sző veitekre gyakorolt eme különleges alaktögöő zítő hatása nem tisztázott, Meglepő, hogy e szereknek a políamidrostokra ilyen kifejezett hatása van oly hőmérsékleteken, melyek messze a poliamidok olvadáspontja alatt feiküsznek. Ez arra utal, hogy az alakrögzítés nem oly jelenség, QO mint amilyen a termoplasztikus alakításnál lép fel. Továbbá nem elegendő csupán a, -poliamidnak a duzzasztószerrel való ineglágyításia vagy duzzasztása és a szernek ezt követő rögtöni eltávolítása, hanem 65 az atakrögzítést akként érjük el, hogy a poliamidot abban az időszakban hevítjük, amikor az a duzzasztószert tartalmazza. Rendszerint a hőmérséklettől függően 5 perctől 1 óráig kell hevíteni. Az alakrög- 70» zítós a, poliamid molekuláris elrendeződését nem roncsolja szét. Az alakrögzített poilianndrostoknak röntgensugaraikkal való vizsgálata nagyfokú molekuláris elrendezést mutat, bár a rostdia.gramm a 75. neunalakrögzített rostoktól csekély mértékben eltér. Az aliaikrögzítós további jelentős tulajdonsága; annak, tartós hatása. Miként alább bőven kifejtjük, ez nem megfordítható, mint például selyem- vagy §0 cellulózarostok esetéhen. Ezért a, rostok vagy szálak feslhetők és moshatók anélkül, hogy az alakrögzítós hatását lényegében 1 erőn tan ók. A jelen találmány különösen értékes 85 poliamid rostokból álló szöveteknél. Oly szövetek, melyek effajta alakrögzítési kezelésnek lettek alávetve, használatkor kevésbbé hajlamosak a gyűrődésre, másszóval az alakrögzítés gyűróstálló szövetek 90

" előállítására használható. Miután a poliamidszövetek többé-kevésbbé tartósam azt az (alakot tarják meg, melyben valamely alakrögzítésnek először lettek alávetve!, szükséges, hogy a szövetet, az első' kezelés 95 alatt abban az alakban tartsuk, amely alakot annak végleg fel kell vennie. E tekintetben a poliamid szövetek alapvetően különböznek a selyem- és műselyemszövétéktől. Selyem- és tíollulózaszöveteket via- jTM lamely adott alakban a kívánt alak betartása, mellett nedvesítéssel és ezt követő szárítással rögzíthetünk. Ez az eljárás nem változtat azon a módon, hogy hogyan lehet második eljárassál a szövetet más ^5 alakra hozni. E szöveteknél az alakrögzítós megfordítható és lényegébein a szárítástól függ. Szintetikus poliamids-zöveteknél azonban az alakrögzítést nyilván a poliamidnak forró duzzasztószerrel való QQ érintkezésével érjük el és az alafcrögziítés egyszerű módon.nem fordítható meg. Más szóval, oly poliamidszövetnek, amelyet kezeléssel, meghatározott alakban rögzítet-