125748. lajstromszámú szabadalom • Forgatónyomaték változtató

1Ü5?48. i a megfelelő 118 tolórúddal működtetett 119 tengely a másik kerókműfélen a 120, 121, ill. 122, 123 kerekek révén a 124, ill. 125 tengelyeiket hajtják, amelyek a 14. 5 ábra 23 és 88 tengelyeinek feleinak. meg. Míg a második foganatosítása példánál Qgy-egy idornitestpárria van a tolórudak vezérléséhez szükség, a,z első fogauatosí­táisi alaknál két exceutertáresával is be-10 órbetnők, ha ezek az; előírt kuligszaalakú 1 kivágásokkal vannak ellátva. Épúgy a leírt egyenirányító helyett, főleg kicsiny forgatónyomatékok átvitelére, szabadon­fntózár, vagy másfajta egyenirányító is 15 alkalmazható. Ugyanígy az exceutertár­csák vagy idomteistek helyett más ugyan­erre a célra alkalmas berendezés is hasz­nálható. 20 1. 35 30 35 40 45 50 f>5 Szabadalmi igények: Ikíkozatnélkiüi, mechanikai íorgató­nyoma.téli, i 11. fordulatszám-változtató mű amelyre jellemző, , hogy a- hajitó­tengely egyenletes forgását olyan két lengő, a hajtötougely forgásszögének sin1 '-, ill. cos2-ével arányos .sebességií len,gőmo'//gássá alakítja át, amelyek ki­térései, (amplitúdói) folytonosan vál­toztathatók, úgyhogy e két lengőmoz­gás újbóli egyesítéséből nagyobb vagy kisebb fordulatszámú és azonos vagy ellentétes lordulátszania iforgómozgáis áll elő. Az 1. igénypont szerinti forgatónyo­maték-, ill. ford u 1 atszám-vá Itoztató mű foganatosítás! alakja, amelyre jel­lemző, hogy a hajtó tengely (a) forgás­szügénék sin2-, ill. cos3-ével arányos sebességű két lengőmozgást a .sebes­ségi törvényből nyert idő-úttörvény szerint alakított görbével határolt (3, 4, ill. 77, 78) exeentertárcsapár által lengésbe hozott (7, ill. 84) tolórúd .hozza létre és, hogy a kilengések nagyságá­nak változtatására a lengéseket beál­lítható nagyságú (13, ill. 85) kar egy második (15, ill. 87) tolórúdra viszi át olyképen, hogy a. (13, ill. 85) kar (12, ill. 80) lörgáscsapjának eltolása, az utóbibi (13, ill. 85) tolÓTÚd-kilendhléseit 'megváltoztatja. Az 1. igénypont szerinti forgatónyo­maték-, ill. fordulatszám-változtató' mű foganatosítása alakja, amelyre jel­lemző, hogy a lengőmoagást egy-egy pár, keresztmetszet, tekintetében a megfelelő változó amplitúdójú idő-65 70 útviszonyok szerint alakított idomtes­tek hoznák létre, mim ellett az idom test -tek egyenletes forgatása által len-.­gésbe hozott (97, ill. 118) tolórudak ki- 60 lendüléseineik változtatását az; (89, 90» ill. 107, 108) idomteistek tengely irányú eltolása vagy a (97, ill. 118) tolórúdnak tengely irányára merőleges irányú el­tolása idézi elő. 4. Az 1., 2., vagy 3. igénypont szerinti, forgatónyomaték-, ül. fordulatszám­váltakozó mű foganatosítása alakja, amelyre jellemző, hogy a (15, 87 vagy 97, 118) lengő tolórudak által létesített váltakozó forgásértelmű forgólengése­ket egy-egy, két bolyg-ókerékműből álló egyenirányító azonos értelmű for­gásokká, alakítja át, inimellett minde­gyik bolygókerékmíi egyik (33, ill. 36) részének önzá.ródása folytán, csak egyik forgási értelemben képes a for­gatónyomatékot tovább adni, míg az ellenkező értelmű forgáshoz az önzáró (kiiktatása folytán Üresen jár. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike; sze­rinti forgatónyomaték-, ill. fordulat­szám-változtató mű Fogouatosítási alak­ja, amelyre jellemző, hogy a l'orgató­nvomalékuak az egyenirányító útján való álhiteiéhez szükséges önzáródás úgy jön létre, hogy a bolygókerékniű (33) vagy (36) kereke csigakereket al­kot, vagy azzal össze van kötve, mely (39, ill. 54) tengely útján, vagy má módon egy második (47, ill. 55) csiga­kerékkel van összekötve és hogy a csi­gakerckek egyike egy önzáró (50, ill. 57) csigával, másika egy nem önzáró (49, ül. 60) csigával kapcsolódik, hogy továbbá, az önzáró csigát a nem ön-zá­róval (50 a 49-cl, ill. 57 a 60-al) (51, 52, ill. 58, 59) fogaskerekek, vagy más szerkezetek kötik össze egy-mással és hogy végül az egymással összekötött 100 (36, 47, ill. 33, 55) csigakerekek fogol­dalai a (49, 50, ill. 57, 60) csigákat csak SO 85 90 95 egyik oldalon. —- és pedig ellenkező irányokban — érintik, míg a másik oldalon jelentős (61, 62) játék marad, úgyhogy az együk értelmű forgásnál a nem önzáró (49, ill. 60) csigáit a (36, ill. 33) csigakerék hajtja, és az (51, 52, ill. 58, 59) élőt étfogas kerekek útján az ön­záró (50, ill. 57) csigát magával viszi, míg a forgási értelein megforuláisánál az önzáró (50, ill. 57) csiga (47, ill. 55) esigäkereike, vele A?aló állandó érint­kezése folytán forogni nem tud és a 105 110

Next

/
Thumbnails
Contents