125748. lajstromszámú szabadalom • Forgatónyomaték változtató
* Megjelent 1941. évi január hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRŐSÍ6 SZABADALMI LEIRAS 12574:8. SZÁM. V/d/3. OSZTÁLY. — C. 3276. ALAPSZÁM. Forgatónyomaték változtató. Dr. Cicin Paul mérnök, Wien. A bejelentés napja 1939. évi augusztus hó 26. Németországi elsőbbsége 1938. évi szeptember hó o. A fokozat nélkül szabályozható mechanikai íorgatónyoanaitéfk-, ill. fordulatszámváltoztató szerkezetek lényegileg két csoportját ismerjük; ezek közül az, egyik 5 csoportnál a tapadó súrlódást hasznosítják, míg a, másik aa ú. n. kapcsölóművesek csoportja, amelyek az egyenletes hajtó forgást szabályozható' ide-oda járó, vagy lengő mozgássá alakítják át, mely 10 lengésekből szabadonfutó-záraik útján létesül a hajtott forgás. AZÍ először említett fajta müvek esak kisebb teljesítmények átvitelére alkalmasak, míg az ú. n. kapcsolőmíűvek nagyobb teljesítményeket :ké-15 pesek ugyan átvinni, de •alkalmazhatóságuk ugyancsak korlátozott. Ezenkívül a kapcsolóműveik azzal az alapvető hátránnyal járnak, hogy a szabadonlfutó-záír nemi ad egyenletes hajtott nyomatékot, hanem forgatóerő-lökáseket visz át a.hajtott tengelyre, amelyek csak a hajtott tömegek len dítőkerék-hatása folytán alakulnak át gyakorlatilag egyenletes forgássá. A találmány célja olyan fokozatnólküli mechanikai forgatónyomaték-, ill. fordulatlszámtótalakltót létesíteni, mely az egyenletes hajtóforgást lökőhatások nélkül és kiegyenlítő' lendítőtömegek igénybe-30 vétele nélkül ugyanolyan egyenletes tetszőleges fordulatszámú hajtottforgássá tud átalakítani, mégpedig — a szokott csapágy- és fogaiskerékbeli súrlódási veszteségektől eltekintve — gyakorlatilag és e'l-35 m éle ti leg veszteségmentesen» Ezt a találmány szerint következőképen érjük el. A hajtó forgást először két forgómozgássá,' s ezek mindegyikét az-20 25 után olyan egyenesvonalú lengőmozgássá alakítjuk át, amelynél az ide-oda lengő 40 rész sebessége — az előjeltől eltekintve — mindig arányos az, egyenletes hajtó forgómozgás mindenkori szögének sildével, ill. cos2-ével. Továbbá lehetővé leszszük, hogy az egyei lesvonalú lengések ki- 45 térései '(amplitúdói) változtathatók legyenek, mégpedig egy felső értéktől nulláig terjedőleg. Az így változtatható egyenes vonalú lengéseket azután forgói eugésekké alakítjuk át, amelyek sebesség szempont- 50 jálból ugyancsak a sin2 , ill. cos3 törvényt követik, amikor is minden további nélkül belátható, hogy ezeket a forgólengéseket a K. shiV- + K. cos2 a. =• K goniometriai képletnek megfelelően (K a 55 lengések amplitúdójától Ifüggő érték, a a hajtótengely forgásszöge) egyenletes, a választott) kitérésnek megfelelő forgássá alakíthatjuk át, ha a. forgóiéi ígések csak egy forgási értelemben mennek végbe. 6ö Minthogy ez azonban nem következik be, hanem a forgóiengések az ide-oda járó egyenesvonahí lengések következtében ugyancsak váltakozó előjelűek, az említett két forgólengést egyesítése előtt, 65 egyenirányítani kell, vagyis egyenlő forgási értelemre kell hozni. Ha ez megtörtéint, akkor mindkét forgólengést végző rész, mindig azonos forgásértelmű lesz és sebességeik mindenkor pozitívek és a 70 bajtóforgás forgásszögének sín2 , ül. cosfével arányosak lesznek. A forgóleugé&ek szükséges egyenirányítását a találmány szerint egy-egy kettős bolygó-kcrókmíível végezzük. Ennek a fordítő-fcerékniűnek 75
