125727. lajstromszámú szabadalom • Tárcsás fék, különösen vasúti kocsikhoz és más nehéz, gyorsanfutó járművekhez

125737. 'i 10. A 9. igénypont szerintii ék foganatosí­tási alakja, azzal jellemezve, hogy a fék hidraulikus működtetésénél és/ vagy hűtőközegkeringtetéssel való hu­so tésnél a nyomóközegnek, valamint esetleg a hűtőközegnek a hozzá­vezető — és esetleg az elvezető­vezetékei is az említett agytestben futnak. io 11. Az 1—10. igénypontok bármelyike szerintii ékfoganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a tárcsacsomag ösz­szenyomására való (B) nyomószer­kezetek egyidejűleg a helytálló tárcsa-15 hordozót alkotó (D; 2. és 3. ábra) gyűrűtesten ülnek, mely a (202) jár­művázrészből tengelyirányban a (203) futókeréktengely és a (211, 214) tár­csacsomag között levő gyűrűalakú 20 üregbe nyúlik. 12. Az 1—11. igénypontok bármelyike szerintif ékfoganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a laza tárcsahordozó a helytálló tárcsa hordozót hordó gyű-25 rűtesten és jjedig előnyösen utóbbi agyrészének furatában van ágyazva. 13. A 121065. l.-sz. szabadalom 1. igény­pontja szerinti fék kiviteli alakja, amelynél a tárcsacsomag összenyomá-30 sara való nyomószerkezetek a jármű­vázrésszel összekötött gyűrűtesten vannak elhelyezve, mely sugáralakúan nyúlik a tengely felől a tárcssahordo­zóktól szabadonhagyott üregbe, azzal 85 jellemezve, hogy a (C) laza tárcsa­hordozó a (D) gyűrűtesten belül a (203) íutőkeréktengely közvetlen kö­zelében van ágyazva (2—5. ábra). 14. A 13. igénypont szerinti fék kiviteli 40 alakja, azzal jellemezve, hogy a (C) laza tárcsa hordozó a (D) gyűrűtestet, valamint a tárcsacsomagokat és a (B) nyomószerkezeteket egyoldali körülzáró csészealakú testként van 45 kialakítva (2—5. ábra). • 15. A 121065. l.-sz. szabadalom 1. igény­pontja szerinti fék kiviteli alakja, amelynél berendezés van a nyomó-i légfékek fékezőhatásának az ellen-50 őrzésére, a fékfelületek váltakozó súr­lódási számától függetlenül, amely berendezésnél a mozgás, amelyet egy fékrész a rugóhatás által felvett féke­zési forgatónyomaték befolyása alatt 55 végez, a fékezőnyomást létrehozó nyomóközeg vezérlésére használtatik ki, azzal jellemezve, hogy a nyomó­közeg vezérléséi kél (278, 279) vezérlő­szerv összeműködése végzi, melyek közül az egyiknek (278) a helyzetét m a vezetőiékezőszerv beállítása hatá­rozza meg, míg a másik (279) vezérlő­szerv helyzete a fékezési forgatónyo­maték által elállított (D3 Í fékrész helyzetétől függ, miáltal a (B) nyomó- 65 szerkezetek nyomásviszonyai oly­módon ellenőriztetnek, hogy minden tetszőleges, a vezetőiékezőszervnél be­állított fékezőhatás önműködően ál­landó értéken lesz tartva. 70 16. A 15. igény pont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (278, 279) vezérlőszervek nyugalmi helyzetükben olyan kölcsönös hely­zetet vesznek fel, hogy a (B) nyomó- 76 szerkezetek a nyomólevegőforrástól el vannak zárva és a küllevegővel áll­nak összeköttetésben, jellemezve to­vábbá azzal, hogy a íékezés megindítá­sánál a vezetőiékezőszelep által ellen- 80 őrzött (278) vezérlőszerv oly helyzetbe lesz tolva, amelyben a (B) nvomó­szerkezetek (291,288, 289)'légtelenítő­vezetéke e! lesz zárva és e nyomó­szerkezeteknek a nyomólégforrássaI 85 való .csatlakozás jön létre, valamint jellemezve azzal, hogy a helyzetében a fékezési forgatónyomaték által elő­állított fékrész helyzetétől függő (279) vezérlőszerv a fékezési forgatónyoma- 90 tékok növekedésénél a másik (278) vezérlőszervhez képest úgy áll be, hogy először a (B) nyomószerkezetek­nek a nyomólégíorrással való össze­köttetése íojtódik, illetve zárul, az- 95 után pedig a küllevegővel való össze­köttetés létesül. 17. A 15. igénj'pont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két vezérlőszerv egyike olyan (278) 100 csőtolattyúként van kialakítva, mely a (277) hengerben van vezetve és a maga részéről a (279) dugattyús to­lattyúként kialakított másik vezérlő­szerv vezetésére szolgál, mimellett a jos (B) nyomószerkezeteknek a nyomó­légíorrással való összeköttetésének létrehozását és megszakítását a két (278, 279) tolattyú harántíuratai léte­sítik, amelyek — a tolattyúk kölcsönös no állása szerint — egymást teljesen, vagy részben túlíedik, vagy egy­általán nem fedik túl egymást.

Next

/
Thumbnails
Contents