125682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vaskarbonil előállítására

•) 12568^. zandó vas íémeskövek a technikában eddig nem használatos anyagok, és a találmány szerinti célokra azokat külön kellett létesíteni. A találmány értelmében ö adódó lehetőség, hogy effajta, ömlesztéssel kapott kén- és vastartalmú nikkelben szegény vagy nikkelmentes anyagokat vaskarbonillá, lehet feldolgozni, technikailag nagy jelentőségű: Lehetségessé vált, üO hogy vaskarbonil előállításánál igen olcsó illetve silány értékű termékekből .induljunk ki. Továbbá oly anyagok, melyek jelentős mennyiségű vasat tartalmaznak, mint pl. nyers réz- vagy kobalt fémcskő 45 (matte) a vas előállítására 'kihasználhatók. A találmány szerinti eljárás foganatosítása tekintetében részleteiben lényegileg és értelmileg a régebbi, fentemlítctt sza-2o badalom megfelelő adatai érvényesek. A találmány szerinti eljárás értelmében is különösen oly kiindulási anyagok alkalmasak, melyek a vason és a kénen •kívül (a nikkel vagy annak csekély meuy-25 nyiségei kivételével) még egyéb nehézi'émeket is tartalmaznak, melyek ként megkötni képesek, mint rezet, kobaltot vagy nioliltdént. IIa a vaskarbonil képződését mérsékeli 30 nyomás és hőmérséklet mellett és lehetőleg messzemenően kívánjuk foganatosítani, akkor a kiindulási anyag alacsony kéntartalmára kell súlyt fektetnünk. IIa a. megdermedt, ömlesztett terméket ese.35 kély kéntartalma miatt nehezen apríthatjuk, akkor ezen a még folyékony ömledék gr a mi 1 álá sá va I seg íth etü n k. A. találmány szerinti eljáráshoz igen nagy nyomásokat, pl. .1000 és e fölötti •40 légköri nyomást is alkalmazhatunk. A nyomás fokozása a reakciós időtartam rövidülésével jár. A hőmérsékletet felfelé a szénoxid elbomlásának a. lehetősége határolja.. E bomlást, azonban bizo-45 nyos anyagoknak, mint nemfémek szulfidjainak, arzenidéknek vagy hasonlóknak hozzáadásával, gátolhatjuk. A víz távoltartása is előnnyel jár:. A találmány szerinti eljárással, kapott ;5Q vaskarboiiilt sok esetben, ha egyéb fémkarbenilok nincsenek jelen, önmagáitan ismert módon közvetlenül tiszta vassá bonthatjuk el. 1. példa. 100 rész Vashulladékot 30 rész pinttel 55 összeömlesztüiik. A kapott anyagot 200— 250 C°-on és 2G0 légköri nyomáson (b-8 óráig szénoxiddal kezeljük. Az anyag súlya emellett 70%-kal csökken, miután a vas vaskarbonillá alakult át. A .mára- tt: dékot, mely j & ként Vtärtalmazzk, ezután újból vashulladékkal összeömleszthetjük, mintegy' 30 rész maradók és 70 rész vas arányában, majd karbonilképződés végett újból szönoxid kezelésnek vetjük alá és 65 ezt addig folytatjuk, míg a hulladék szennyezései annyira feldúsultak, hogy a karbonilképződésnél már zavaróan hatmik. 2. prícla. 7(, 100 rész vashulladékot 35 rész rézszulfiddal ömlesztünk össze. A 10 mm szemnagyságra, aprított ömlesztett terméket az 1. példában megadott feltételek mellett szénoxiddal kezeljük. A vas ekkor vas- 75 karbonillá alakul át, a maradékot az eljáráshoz újból felhasználhatjuk. Az eljárást már kész, vastartalmú nyers réz fémeskőné! is jól alkalmazhatjuk. Ezt ekkor vastartalmától mentesít- 80 jük. Az anyagot, azután rézre tovább feldolgozzuk, Hasonló módon vasat kobaltszulfid;b<' is összeöiiileszthetüuk és az ömlesztett terméket ki indulóanyagként használhat- ^í juk, vagy pe(lig nyers kobalt fémeskőbő! is kiindulhatunk. Ha a vaskarbonil mellett kevés kobalfkarbonil is keletkezik, akkor azt a vaskarboniltól desztillálással választjuk el. tu ?>. pclda. .Nem teljesen pörkölt: piritpönköt red 11-kálóan megömlesztünk és az ömledéket vízben granuláljuk. A tömeget ezután .180—220 C°-on 200 légköri nyomáson szem 95 oxiddal kezeljük. S órai kezelési időtartam esetében az anyag 80%-a. vaskarbonil alakjában eltávozik. A szénoxidot körfolyamatban alkalmazzuk. A szénoxid áramlási sebessége 1 in;! roakciósedéuy- 100 térre számítva óránként 2000 ni.3

. A reakciós maradékot a kezelés után érdemes újból pörkölni. Szabadalmi igénypont: A 01672. számú cseh szabadalmi leírás 105 szerinti eljárás alkalmazása vaskarbonil előállítására nikkelszegény vagy nikkel ment es ömledékekbő!. g .'izgató. Felelős kiadó: dr. lnáomóri Szmertnik István ni. KII-,

szab. Mro. PalUis-nyomda, Budapest, V.. ilonvéíi-u. 19. — Felelős: Győry Aladár i