125663. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenes vagy elágazó láncú kismolekulasúlyú szénhidrogének átrendezésére
1'2."5G«:Í. Ka tniizátorké nt előny csen adszorheá lószereket vagy szulfidos vagy oxidos hidrogénozési vagy dehidrogénezési katalizátorokat használunk, utóbbiak, mint pl. króm-5 oxid, az alkalmazott teltételek mellett áltáléban ÍM Ing .vének redukálhatok", mert ebben az, esetben réz és ezüst kivételével könnyen szénkiválásig terjedő elboinhások következnek be. Adszorbealoszerekkant 10 célszerűen darabos alakban nagyielüleén anyagok jönnek tekintetbe, pl. oxidos természetűek, mint alumíniumoxid, kovasavgél, cinkoxid stb. különösen akkor, lm az adagolandó hidrogénhez nyomokban illó 15 halcgénvegyületeket keverünk; tekintetbe jöhetnek továbbá, közül alios adszorbeálószyrck, mint az aktiv szén, szilikátok, s'.b. Különösen, előnyösek a nehéz fémek szulfidjai, lőleg a periódusos rendszer í>--8 20 esővertjába tartozó elemek, sznlíidjai, önmagukban vagy hordozó-, iikdvo kötőszóiként alkalmazott egyéb' .anyagokkal, pl. a lent említettekké! együtt. Tiszta lémi's katalizátorok kevésbé alkalmasak. 25 Az enilílett iszulfidok ig'ui hatékonyak és hosszú élettartamuk van. lT többit még meghosszabbítjuk azzal, hogy kéntartalmú kiindulóanyagot használunk, pl. olyat, amely előállítás''inal fogva még kéntar-30 talmú vagy olyat. mel\ hez illó kénvegyületeket, mint, kénbidrogént, morkaptaiiokat, szénkénegot stb., vagy elemi ként kevertünk, ftífajta adalékként már néhány ezre'1 súlyszázalék elegendő. 35 A leírt módon a kiindulási szénhidraként 4-0%-ig és efölötti mennyiségben egyetlenegy munkamenetben könnyen izomerévé alakíthatjuk át. Az izomer anyagnak rektiíikáló lepárlás 40 sal való elválasztásával és az át nein alakult kiinduló anyagnak a reakcióba, való ismételt visszavezetésével NO- -95% és efölötti ki te i'm élést kaphatunk. AI ácson y a 1 ib ni ol eknla sú 1 y ú szén hid ro•45 igenekké való lebontés csupán, 'egész jelentéktelen mennyiségben 'inegy végbe. Az eljárás kiváltképen a butánok izomer izá Iá sara. al kai inas. 7. példa, 50 A (>9 t" forrpontú n-hoxán gőzeit 220 atm. nyomáson és 410 C°-on 1 térfogatszázaléknyi mynnyjségű kénhidrogéntaríalmú hidrogénnel aktiv szénen át vezt•tiin.k, amelyet előzőleg súlyának 10%-nyi 55 mennyiségű armnonium-tiomolibdenát' oldattal itattunk és forró szénsaváraniban Felelős kiadó: dr. ladoraéri Szira Pallas-nyomda, Budapest. V., Honvéd-u. szárítottunk, A] ágas nyomás alatt való hűtéssel a reakciós termékből folyadék válik ki, amelyből rektiíikáló lepárlással a. folyadék 23%-nyi .mennyiségében oly f rak- 60 ciót kapnak, amely 69 C" alatt és legnagyobbrészt ü5 0" fölött forr. A maradék gáz, csupán 18% metánt és etánt tartalmaz. 2. példa. 420 C°-ra hevített darabos wolfram- 65 diszülfiddal töltött nagynyomású csövön át folyamatosan 240 atm. nyomás alatt 0.05% szervesen kötött ként tartalmazó folyékony n-butánt sajtolunk óránként a, katalizátor űrtartalmával azonos mennyi- 70 segeen. F.gyidejűlog hidrogénnek rendes nyomáson mért kétszeres térfogatnyi mennyiségét szivattyúzzuk be. A csatlakozó nagynyomású hűtő mögött azonos nyomás alatt álló leválasztóed enyhen 38% 75 izol ntánt, (íí)% n-butáni, kevés metánt és etánt és csupán 2% propánt tartalmazó folyékony keverék gyűlik össze, míg a inaiadékgáz hidrogén meliet! csupán 7% metánt és etánt tartalmaz. Az elhasznált 80 n-laiíánl ezek szerint mintegy 95%-bnu izobutánná alakítjuk át, •>. példa. Az előző példával azonos feltételek mellett n-hnt.án helyett izobntánt vezetünk gr, a. katalizátoroíi át. A leváhisztóban kapott komlonzátum csekély oldott metánt és etán melb'tt l,(i% propánból, 46% n-butánbó! és 52.4% izobutánból áll. A többi izobután %%-hnn n-hutánná alakult át. 90 Szabadalmi igénypontok: 1. ftljárás 4 vagy több szénatomé eg\ enes láncú kismolekulájú szénhidrogéneknek elágazó láncú szénhidrogénekké vagy fordítva való katalitos átalakítá- 95 sái a, melyre jellemző, hogy a szénhidrogénekéi 50 TOO at. nyomás alatt 200 tíOO- C° közötti növelt hőmérsékleten és az össznyomás 0.1—1.0%-át kitevő csekély részleges nyomású hidro- 100 gén jelenlétében adszorbeáló szereken vagy szulfidos vagy oxidos debidrogénez.ő katalizátorokon, kiváltképeri a periódusos rendszer G—8 csoportjaiba tartozó nehézfémek szulfidjain vezet- -io5 jük át. 2. Az, 1. igénypont, szerinti eljárás foga.natosítási módja, melyre jellemző, hogy a szénhidrogénekhez ként vagy kénvegyületeket adunk. 110 rtnik István m. kir. szab, b iró. 10. — Felelős: Gyöi y Aladár igazgató.
