125627. lajstromszámú szabadalom • Irógép

kai adnak, valamin! nagyszámú jő átütési Mindegyik 1 lij)rúd kél ,'5 ós 5 esuklőlagén'mk el. jávai úgy van összekötve, hogv azokkal 00 A rajzukon példaképen a talál many kél csuklónégyszögei alkot. F.met'etl az elrcnki\ iIeii alakjai ábrázollak, mégpedig az dezés olyan. hogy az 1 liprúd, a 1 la hilft 1. ábra az első kiviteti alakot nyugalmi Ivnlyíí leülésével bevezeted elmozdulásnál, helyzetben, a ' :l •'

C

'S •"> csuk lőlapok segítségével úgy ve-2. ábra pedig oKan heb zeihen mutálja. Z0Í!"

M

!.

ik

- '1,,!

?-v

a

2 lipek' a nx ugalmi'liely- 6Í amelvben a liprúd a biikmtvü behalásn /d

»''

}-,*•"* L

,,

al,ra

^/""nyomás, helyalől mentesül és azl a lendítőerő önmű- ZÍ

'

lUc

3

',

l

.'

s

'V '' m^kr,zehlo eg egye-10 ködőleg tovább mozgatja, és a nes xonalu palyan mozdulnak el „ ,, ,.,',' , , ,,. , ,, l>nr mindegvik tiprud lehal csak kel 2 ..ábra a l,pek lenyomásakor ellogüll u

,

h(1|

.

(1

.^

m{)&m

.

y/

t,

s

2

r

,

k

70

. helyzetei ahrazolja. A .,„.,, ,y

imif

,;

ilmi

,

u

.

u

Zl

,

lhő

,

\; k

.

ay()llulsi !.. ,">. és I). áhrák a második kiviteli helyzetbe való elmozdulásnál megleli úl alak megtelelő ábrázolásai. [cm

rövid. F.zzel elérjük, hogy az a se-15 Mindkél ki\[lieli alaknál mindegyik llip- hcsség, amellyel a lipek a lenxomáskor rudal kél lí és ö csuklókig larlja. A mellső felulődnek. kicsiny lehel, úgxhogy a leülési 75 3 csuklókig I-nél a gépállványon. a hálsó zörejek erőben cs(')kkennek. Kmellell a 5 csuklólag pedig li-nál a 7 csapágvrészen hajló- és álvi\őlagokl>ól álló. a IIa bilkveviin forgathatóan ágyazva. Mindkél 15 és Ivük és az 1 liprudak közötti közhe.uső 20 ő csuklókig lovakba az 1 liprúddal vau tagok az I liprudak alatt vannak e.lhecsuklósan összekötve. Az 1. liprudak kél- lyezve, minek folytán a gép iérszükséglete 80 kél 2 lipel hordanak és azokal egy-egy csökken. IIa hillenlyíí működteti. A Ma billentyű A IIa I llkmlyti és a 12 hajlólag mozle.ii lésekor a 11 hjllenlvűeme'lx ti. amely a gásál határoló helytálló ütköző a találmány 25 20 húzörugö hálása ellenében elfordul, a első ,kiN i11-)i alakjánál (1 -15. ábra) a gép-Ili csuklóidul közvetítésével a 12 (1 15. állvány 7 csapágyrészén megerősített. 150 85 ábra . illetőleg 2.'i I (i. áhra: ha jlótagol: ülközőpee.ckből áll. amely a 12 hajlólag elmozdít ja. amely a 11 álvivnemellx űt és 27 nyílásán keresztülhatol és a IIa bilaz 1 liprúddal összekötői! további közbenső lenlyü. a II billenlx űcmellyíí és a. 115. 12 :-!() tagokat hajija meg. A 11 álvi\ öeniellyűn hajlólagok 1. ábra és 2.. illetve 3. ábra, 10-nél a 8 letulí!<ísúll\;iI felszerelt II köz- kel véghelyzclében a 27 nxílás kél szem- 90 benső lag van csuklósan megerősítve1. A bcníekvő oldalára támaszkodik, lalálmány mindkél •ábrázolt kiviteli alakja- A 12 hajlólag ennél a kiviteli alaknál jiái a i) közbenső lag az 1 liprúd hálsó 5 ívelt .karként van kialakítva. amelynek 35 csuklölagjüra Irat és azzal ugyancsak csuk- íve a 1 la hillenlyíí leülésekor a 1 I átvivőlősan van. összekötve1

. emeltyű 17 in úlványának Felső ívalakú 95 Egy 1 la billcnlytíhöz tartozó mindkéL részén legördül és eközben e nyúlványt. 2 lip .előnyösen közös 2a tipleslen van jobboldali értelemben elfordítja. A 1 la bilethelyezvc. Az 1 liprudak elrendezése lenlyíí és a. I I. V.i. 12 részek leülési moz~ íO olyan, hogy nyugali))i helyzetükbien ,1. és gásál a 27 nyílás egyik oldalának a helyl•1. .á.bra) a 2 lipek kb. \izszinles

. a 12 álló li() pecekhez való ütközése Fejezi be. 100 íróhenger tengelyén ál l'eklelell síkban. Ivmellell a 12 hajlólag a 2. ábrán iál.hatő mintegy 90 -os köríven Fekszenek. K körív alsó helyzetélK' jutóit és eblien a hielyzetközéppontja kb. a lipek lenyomási pont- IMMI marad, mialall a II álvivöemellyíí ós 45 jának Felel meg. A 2 ti péket tarló 2a tip- az ahho/. csatlakozó !). (S. ő. 1. li 2a. 2 t;estek emelteti a. lehelő legszorosabban van- részek az azokal érő lendítőerő útján a 105 nak egyjnás mcltell elhelxiczAe. Minthogy 1 la liillentyíí további behatása nélkül a egy-egy 1 liprúd két 2 tipje mindenkor li. .ábra. szerinti lenyomási helyzetbe toegvmás fölött \'ÍI:II. annak a. köríviK'k í\- vábhvezelődnek. 50 hosszát, amelyen az eg\es I tiprudakna.k Hogy ekkor az álvivőrudazal lúlrepíléséi, <")sszes Felső, illelőleg összes alsó 2 lipjíl azaz ez utóbhi egyes tagjainak a lendítőerő 110 .Fekszenek, a. gépben alkalmazott 2 lipek befolyása, alatt. í\ lenyomási helyzetnek megszámának Fele, a 2a liptestek szélessége Felelő helyzeten túlmenő lovamozgásál és a és ez utóbbiak egymástól való .lehető legki- könyökenieltyül alkotó f>, 1 részek, álhaj-55 seb'b távolsága határozza meg. Ebl)ől az ]ását megakadályozzuk, a 11 átvivőemelívliosszliól adódik a szokásos 90°-nyi ívszög lyün a 21 kiugrás van. amelyre a 121iajk>- 115 niiellelt a. körív sugara, azaz a lipeknek tag 18 végrésze hal. Azzal, hogy ez a 21 a lenyomási ponttól való távolsága. kiugrás a. 18 végrészhez ütközik, egyrészt