125566. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső extrém kicsiny és éles, nagy fényességű fényfolt előállítására

a 125566. alakú és a cső falának belső oldalán pét­dául a falat borító bevonat alakjában meg­fekszi k. Az anóda azonban kiképezhető úgy is, hogy annak csak az ernyőtől távolabb h eső része hengeres alakú és e hengeres részhez az ernyő felé kúposán táguló rész csatlakozik. Ha a csövet később jsmerte­telt okok miatt nagy, például 50 kilovolt és ennél. nagyobb feszültségekkel tartjuk 10 üzemben, akkor célszerű a 3 elektródának oly hüvely alakjában való kiképzése, amely az ábrán látható módon a cső lapított lábát teljes egészében körülveszi és az ernyő felé le van kerekítve. Célszerű továbbá, -ha 15 a hüvelyszerű elektróda átmérője kisebb, mint az anóda belső nyílásának 2 /a része. Kisebb üzemi feszültségek esetén rövidebb hengeres 3 • elektródát is alkalmazhlaí-­tunk, amelyet egyszerű módon a katóda 20 elé eső nyílással ellátott sík tárcsa zár le.. Az elektronokat 5 mágnes tekerccsel terel­jük a gyújtópontba. A rajzon 6 -az ernyő, 7 a szükséges csőfeszültségek beállítására való és az ábrán 9 hivatkozási számmal je-25 lölt helyen földelt potenciométer. 8 áram­forrás. A fűtőfeszültséget a 10 kapcsokra kapcsoljuk, míg" a 11 kapcsokhoz esetleg alkalmazandó modulációs feszültséget csat­lakoztatunk. A leírt berendezés meglepő 30 jó hatásfokának magyarázatát a követke­zőkben adjuk. Az ernyőn megjelenői folt azért kicsiny és éles, mert az ekvipotenciális A felü­lettel jelzett, különleges tulajdonságokkal 35 rendelkező előgyüjtőlencsével az elektron­nyalábban igein kis keresztmetszetű és jól meghatározott kereszteződési helyeit, azaz gyújtópontot létesítünk, amelyet a főten­csével sugárhatároló rekesz alkalmazása 40 nélkül az ernyőre eső gyújtópontban képe­zünk le. Mindezideig úgy gondolták, bogy az elektronok ily tulajdonságokkal bíró ke­reszteződése — feltéve, hogy a cső könnyű kezelést biztosító méretei végett az előzetes 45 összpontosításhoz rövid sugárutak kívána­tosak — egyetlenegy előgyüjtőlencse vélnem valósítható meg. Azt gondolták ugyanis, amint azt számos ismert berendezés bizo­nyítja, hogy egyetlenegy előgyüjtőlencse 50 esetén elegendően kicsiny keresztmetszetű kereszteződési helyhez, szükséges törésmu­tató csak az ekvipotenciális felületek erős görbületével érhető el. Ily lencséknek azon­ban érthető módon a kereszteződés he-56 lyének szabatosságát , hátrányosan befo­lyásoló hibáik vaunak. Ezért, ha kis kiter­jedésű fényfoltot akartak elérni, eltekin­tettek az erős görbületű egyetlenegy elő­gyüjtőlencsével kiképezett kiviteli álaktól és ehelyett kisebb görbületű, azaz csekélye'bh 6<i hibájú két vagy több lencsét alkalmazták. Ha figyelembe, vesszük,, hogy a lencsék mindegyikéhez különböző feszültségű két . • elektróda szükséges, az elektródák számá­nak 'növekedése érthető. 65 A találmány szerinti berendezés igen kis keresztmetszetű, jól meghatározott, a főlen­csével leiképezendő kereszteződési helyet az általános nézettel szemben egyetlen elő­gyüjtőlencse útján létesít. A lencse törés- 70 mutatójának nagynak és a lencsének en­nek ellenére hibáktól mentésinek kell len­nie. E látszólag egymással ellentétes köve­leimé nyéket a találmány érteimében azzal elégítjük ki, hogy az előgyüjtőlencse ekvi- 75 potenciális felületének csak akkora görbü­letet adunk, amekkora a lencse-hiba, külö­nösen a szférikus aberráció szempontjából még megengedtető, egyúttal pedig az elő­gyüjitőlencsének a kisebb feszültségen lévő 80 lencseeieklródája után közvetlenül rendez­zük el az elektronok végsebességét meg­szabó elektródát. Ez az intézkedés azon a felismerésien alapszik, hogy az elektronlen­csék törésmutatója a lencseelektródák 'kö- 85 zötti feszültségkülönbség növekedésével nö­velhető és pedig az optikai minőség meg­változása nélkül. Az elektródarendszert úgy építjük fel, hogy a lencseelektródák kö­zötti nagy feszültségkülönbségre vonatkozó 90 követelmény a cső üzembiztonságának ve­szélyeztetése nélkül teljesíthető legyen, azaz a 3 elektródát a rajzon látható módon leke­rekítve képezzük ki; természetes továbbá, hogy a csőben az éles éleket és a>z éles át- 95 meneteket elkerüljük. A találmány szerinti berendezés kedvező hatásfoka kitűnik továbbá a kövietkezők­ből: A nagy mezőeírősség következtében a 3 elektróda nyílásán való áthatás a nyílás 100 kis átmérője esetén is elegendő nagy. A kis nyílás viszont a kereszteződés helyének kis keresztmetszete szempontjából előnyös:. Ha a 3 elektródára például a 16 efenáitá­son iát moduláló feszültségeket kapcsolunk, 105 úgy a lencseelektródák létesítette magy mezőerősség következtében a beállítási hiba — a folt átmérőjének az ernyőn való lük­tetése — igen csekély. Ennek a következő okai vannak: - 110 A leírt rendszernél a nagy mezőerősség miatt a katódának csak kis része emittál., Vezérléskor a mezőerősség igen megnövek­szik, úgyhogy a katóda fajlagos terhelése is nagymértékben nő. Emellett a katóda- 115 nak az emisszióban résztvevő felülete és ezzel a 'kereszteződés helyének kereszt­metszete csak keveset változik.

Next

/
Thumbnails
Contents