125545. lajstromszámú szabadalom • Jelátvivő berendezés
1^5545. 9 kentése, amint ez csak lehetséges. Egyéb más alkalmazható kiegyenlítési módszerek kiegészítésekópen- ekkor az említett csökkentésit visszacsatolásos erősítők fo-5 ganatosíthatják, melyeknél az erősítőcsö erősítése kézzel vagy önműködő úton úgy nyer szabályozást, hogy átvivőtől átvivőig állandó módosítási együtthatót biztosítunk. A !). ábra ennek u megoldásnak 10 egy változatát szemlélteti. Az ábrán rí kikiegyenlítő viszacsatolási körrel működő jellegzetes erősítési szakasz látható. A katódával sorosan az átvivő bemeneti és kimeneti körei számára közös 16 változ-15 tatható ellenállás nyer elhelyezést, mely mint valami helyi visszacsatolási áramkör szolgál. Az. ellenállás és így az átvivő erősítésének változtatásával, annak karakterisztikája kézzel vagy önműködőlég 20 úgy változtatható, hogy az erősítési szakaszon belül állandó módosítási együttható áll fenn. Arra is rájöttek, hogy a 12. ábrán B görbével megjelölt fáziskarakterisztika 25 különösen alkalmas erősítési, szakaszon való használatra,- (melynek fáziskiegyenlítő körei vannak). A 12. ábra szerint az átviteli sávon belüli fáziseltolódás egyenesvonahi karakterisztikával viszonyul a 30 frekvenciához, moly karakterisztika, ha azt zérus frekvenciáig hosszabbítjuk meg, egy zérustól eltérő, mondjuk o fáziseltolódást metsz. Ilyen, viszonyok melleit bármilyen második hatványa módosítási ter-35 méknek, mely az átvitt sávon belül van és amelyet közte ós az átvitt sávon belül fekvő két frekvencia létesít, olyan fázisnövekedése van, mely + vn -vei egyenlő. Hasonlóképen, bármilyen harmadik hr»i-40 vány.ú módosítási termék, eltekintve a pozitív harmadik hatványa különbségektől + <p0 fázisnövekedésre tesz szert. Ez egy példával egyszerű módon megvilágosítható. Tegyünk vizsgálat tárgyává pld. 45 kettő l'i+fs harmadik hatványú módosítási frekvenciát, ahol fi ós f2 azok a frekvenciaforrások, amelyekből ez a módosítási frekvencia származik. A B görbe táziseltolódási frekvencia karakterisztikáját 50 a o = ?0 -f-kf egyenlet adja. Behelyettesítéssel fi—Sfi + f«. Itt megemlítjük, hogy (•)== — 2'ÍO • Ilymódon bármilyen két forrásból származó 2fi+f2 alakú bárminő harharmadik hatványú módosításnak ugyan-55 az a viszonylagos fáziseltolódása lesz, amint az egyik átvivőtől a másik átvivőhöz haladunk. Ugyanez' áll a 3fi alakú módosítási termékekre is. Második hatványú módosítási frekvenciáknak erősítési szakaszonként (")= — ?0 állandó fázis- 60 eltolódása lesz. Általában, bárminő 'módosítási termék jelentősége csökken, amint a módosítási termék kitevője növekszik. Úgyszintén a harmadik kitevőjű módosítási termékek 65 tekintetében azok köziül valamennyinek ugyanolyan (•) értékre van szüksége, kivéve a pozitív harmadik hatványú különbségeket. Minthogy az utóbbiak az összes módosítási termékeknek aránylag 70 csak kis részét teszik ki, rendszerint elhanyagolhatók. Ha mégis jelentőssé válnak, szintén nagymértékben csökkenthetők olymódon, hogy az erősítési szakasz fázisfrekvencia karakterisztikáját úgy '5 létesítjük, hogy az a 12. ábrán B görbével megjelölt egyenesvonalú összefüggéstől eltérjen. Ilyen eltérést pld. a 13. ábra szemléltet, ahol a -karakterisztika hullámzó. Ez a hullámzás mindaddig változ- 80 hat, míg annak a feltételnek nem tesz eleget, miszerint a karakterisztika bármelyik három pontján át húzott egyenes vonalnak nem szabad, hogy <p„ -nál kisebb metszete legyen. 85 Rendszerint nehézségbe ütközik a 12. ábra B görbéjével egészen O frekvenciáig megegyező Ifázisfrekvencia karakterisztikának a létesítése. Amint a O frekvenciához 'közeledünk, maga a karakterisztika ^° közelítené meg a O értéket a megvastagított vonalú B görbével ábrázolt módon. Az az Fi frekvencia, mely alatt az egyenesvonalú karakterisztika nem tartható fenn, megfelelő tervezéssel egészen ki- 9 '^ csire képezhető ki, a O-tól Fi-ig terjedő frekvenciasáv pedig a szóbaníorgó jelzési célokra nem kerül használatba. A gyakorlatban ez komoly korlátozást nem jelent, mivel egyéb okok játszanak szerepet abban, hogy ezt a kisebb frekvenciasávot más célok szolgálatába állítsuk. A 12. (ábrán szemléltetett karakterisztika használatával elérhető legjobb eredményekre nézve jelentősége van annak, hogy az egymásután következő kiegyenlítő szakaszok azonossága a lehető legnagyobb mértékű és ebben az állapotban a működés alatt fenntartható legyen. Olyan kiegyenlítő szakaszra gondolunk, mely- ,10 nél két szomszédos fáziskiegyenlítő műhálózat között, összes tartozékaival együtt a vonal egyensúlyi állapota biztosítva van. A gyakorlatban a teljes azonosság és állnrdóság eszményi viszonyai nem H5 valósíthatók meg,' mivel az erősítési sza-
