125545. lajstromszámú szabadalom • Jelátvivő berendezés
1*5545. 3 nincsen, ami a frekvenciától függő lapos veszteség görbével és lapos erősítési görbével jár, midőn minden egyéb erősítő át van sarkítva, páros számú erősítők 5 használata mellett a páros kitevőjű módosítási termékek elméletileg O értéket képviselnek, míg a páratlan kitevőjű módosítási feszültség termékek amplitúdó " tekintetében az erősítők számával meg-10 szorzott egyetlen erősítő e termékeivel cgyenlőek. A módosítási feszültség termékek így e tagok számára számtaiiilag összegeződnek és a módosítási energia teljesítmény n2 E 2 taggal arányos, .ahol E tö egy átvivő útján létesített módosítási feszültség. Ha az előbbi példában hivatkozott ellenállás vonalat távbeszélő kábellel helyettesítjük, melynél egy hullám átviteli 20 gyorsasága valamennyi frekvenciánál ugyanaz, időkés'edelein áll ugyan elő, akkor, midőn az erősítési kábel-sziakas'zon át folyik le az átvitel, az egyik átvivő bemeneti körében ••mutatkozó hulMimalak azon-25 ban pontosan ugyanaz a hullámalak, incly a megelőző átvivő kimeneti körében volt. Ilyen viszonyok egészen közeli pontossággal fennállnak az úgynevezett koaksziális kábelnél, széles frekvenciasávon belül és az 30 eddigi fejtegetések követéséből nyilvánvaló, hogy az egymásután felsorakozó átvivők megfelelő átsarkítása útján a páros kitevőjű tagok, kiegyensúlyozása megvalósítható, a rláratlan kitevőjű módosítási fe-35 szültségtagok azonban aa erősítők szamával, megszorzott egyetlen erősítő ilyen tagjai. Ilyen eszményi átviteli közeg használata mellett a tényleges rádiansokban kifejezett fáziseltolódás, amint az erősítési 40 szakaszon áthalad, a frekvenciával- ará' nyos és olyan fázis frekvencia karakterisztikával ábrázolható, mely zéruson áthaladó egyenes vonal, melyet a 6. ábi!án az A görbe szemléltet. 45 Ha a fentebb kikötött egyenesvonalú fázisviszony ném áll fent, akkor az előzőkben hivatkozott szabály nem érvényes. Tegyük fel pl., hogy az átviteli vonal mentén bizonyos pontoknál (így az egyes át-50 vivők bemeneti körében) fellépő járulékos fázis késleltetés következtében a fázisfrekvencia karakterisztika eltér az előbbi egyenesvonalú viszonytól, mint ezt 6. ábrán látható B görbe szemlélteti. Tegyük 55 fel azt is, hogy X szinns alakú hullám. A lánc első erősítőjének teljesítményét c változások nem befolyásolják, sem pedig a második erősítőbe vezetett jelhullámot oly mértékig, hogy a második erősítőben keltett harmonikusok csak a használt alap- 60 hullámtól függenek. így változatlanul megmaradnak. Hozzájuk járulnak azonban az első átvivőből származó erősített harstiionlkusok, ín el.vek az eredeti állapothoz képest fázisban a második erősítő bemeneti 65 kiegyensúlyozó szerve folytán késleltetésen esnek át. Feltéve, hogy pUrosszámiú átvivőt sarkítottunk át, ha az első átvivőben előállított második erősített harmonikus a második átvivőben létesített 70 második harmonikusokkal szemben ellentétes hatást fejtett ki vagy azokat megszüntette, a bemeneti kiegyenlítő körben a 2f, de nem f frekvencia járulékos fázis késleltetése mellett, «z az elleii- 75 tétes hatás vagy egyensúlyi állapot oly ui értékben rosszabbodik, mely a bevezetett fázisnövékedés emnnyisógétől függ-. Hasonlóképen midőn a 3f frekvenciájú harmadik hatványa, terméket vizsgáljuk meg, 30, ha 3Í frekvenciára néavc a bemeneti kiegyenlítő körben külön fáziseltolódás nincsen jelen, az első átvivőből származó 3f frekvencia hatása pontos fázisban volna és pontosan összegeződne a második erő- 85 sítővel előállított Síi' frekvenciával, mikoris külön fáziseltolódás mellett a két frekvenciavektor összege kisebb. Hasonló folyamatuk mennek végbe a következő erősítőknél. A számítások azt mutatják, ho.»íy 90 ha. a?, egyik erősítőnek módosítási feszültségét :egy bizonyos frekvenciánál E jelöli meg, n pedig valamennyi erősítőszáma, a berendezés végén, az eredő vektor többjetet az 95 M = E y n + 2^ r (n - r) Cos r e, (í, > összefüggés adja, moly úgy páros, mint páratlan kitevőjű termékek tekintetében érvényes. Az e taghoz a következő magyarázatot fűzhetjük. Tegyük fel, hogy fi 100 é;í fs harmadik kitevőjű módosítás okából, f:i módosítási frekvenciává tevődik össze, mikoris h = 2f» — fi. Ha <t>u % és'<t>8 a vonal összetett fázis .eltolódása c- frekvenciáknál az átvivővel együtt, 0 = (<(?.,— 105 — (2 <t>o — <Pt ). Ha tehát mint említettük, fs = fi + fs egy második hatványa, frekvencia) akkor <.-")== 1>3 -(<!>! +<l>a ) vagy ha f.-i=3f i akkor 0 = 4>s —3*!, ahol valamennyi tag könnyen levezethető, 0 ekkorazt a fázis- no különbséget jelenti, adott átvivőben keltett bármilyen módosítási frekvenciák között, mely az átvivő bemeneti körébe
