125515. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés légi járművek magassági helyzetének megállapítására

2 125515. függvényében növekszik, az ionizációs kamra. Ily kamra nem más, mint egy-egy szigetelten megerősített pozitív, ill. negatív töltésű lemezből- álló rendszer, mely még 5 akkor is jelzi a lemezek között levő levegőnek bizonyos villamos vezetőképességét, ha ettől a tértől minden röntgensugarat, rádióaktív sugarat és más, a levegőt vezeiővé tevő sugarat távoliartunk. to A kozmikus sugárzás erősségét a legnagyobb magasságokig Regener és munkatársai mérték meg, kiknek sikerült önműködő számlálócsöves berendezéseket 28 kilométernyi magasságig a sztratoszférába if) feljuttatni. Nagyszámú mérés avval a meglepő eredménnyel járt, hogy a kozmikus sugárzás erőssége csak hozzávetőleg 20 kilométeres magasságig emelkedik, azután bizonyos további magasságon belül állandó 20 marad, s ezen túlmenő magasságokban csökken. A sugárzás erőssége például 0 km magasságban 2 ionpár köbcentiméterenként és másodpercenként, 3 km magasságban 10, 4 km magasságban 16, 5 km 25 magasságban 25, 6 km magasságban 36, 7 km magasságban 50, 8 km magasságban 66, 9 km magasságban 85, 10 km magasságban 107, 12 km magasságban 152, 14 km magasságban 206, 16 km magasságban 80 260, 18 km magasságban 300 és 20 km magasságban 320 ionpárral köbcentiméterenként és másodpercemként eléri legnagyobb értékét. A sugárzás erősségének ez a változása világosan mutatja, hogy a leve-35 gőben másodlagos sugárzás keletkezik. A kozmikus sugárzási részecskéknek a föld légkörébe benyomuló száma tehát kisebb, mint a sugárzás legnagyobb erősségű részében megállapítható részecskék, száma. 40 A másodlagos részecskék száma bizonyos nyomás eléréséig növekszik, mely nyomásnál a másodlagos részecskék áthatolóképessége középértékű, s azután beáll az egyensúly az, újonnan képzett és am el-45 nyelt másodlagos részecskék között, A találmány szerint a kozmikus sugárzásnak a magasság függvényében változó erősségét használjuk fel légi járművek magassági helyzetének megállapítására. Ezt 50 a sugárzás erősségének fent vázolt lefolyása minden további nélkül lehetővé teszi, nullától 20 kilométerig terjedő magassági körzetben. A találmány értelmében a légi járművön a kozmikus sugárzás mindenkori 55 erősségét önműködően és folytonosan mérjük s a sugárzás erősségének a magassággal való összefüggése folytán a sugárzás mindenkori erőssége közvetlenül jelzi a légi jármű mindenkori magassági helyzetét. Minthogy a kozmikus sugárzás erős- 60 ségé a ma rendelkezésre álló segédeszközökkel nagyon pontosan mérhető, s ez majdnem teljesen független a légnyomás ' változásaitól s más, földi vagy légköri változó körülményektől, a találmány sze- 65 rinti magasságmeghatározó eljárás sokkal megbízhatóbb a magassági barométernél. Ezenkívül még figyelembe kell venni, hogy nagyobb mértékben változik a magasság függvényében, mint a légnyomás, úgyhogy 70 ezekben a magasságokban a kozmikus sugárzáson alapuló magasságmérő nemcsak megbízhatóbb, de érzékenyebb is, mint a magassági barométer. A fentemlíteit okok- -ból a találmány szerinti eljárás légi jármű- 75 vek magassági helyzetének a megállapítása terén lényeges haladást jeleni az ismert módszerekkel szemben. Az az ismert tény, hogy a kozmikus sugárzás erőssége a különböző magassá- 80 gokban bizonyos mértékben függ a mágneses szélességtől, Európában semmiestre sem- befolyásolja észrevehetően a mérés pontosságát., még pedig egyrészt azért nem, mert az európai légi vonalak kevés kivé- 85 téllel nagyjából kelet-nyugati irányúak, másrészt pedig azért sem. mert e földrész egész földrajzi szélessége csak kb. 10° s e viszonylagosan kis szélességen belül az) említett függőség még nagy magassiár 90 gokban is alig jut gyakorlatilag kifejezésre. Azonfelül a mérőkészüléket természetesen mindegyik légi vonal számára külön is be lehet állítani a i'entemlíiett függőség íekintetbevételével. 95 A csatolt rajz a találmány szerinti eljárás foganatosítására való műszert ábrázolja vázlatosan. A B áramforrás sarkai a Z számlálócső falával és számláló huzalával vannak öszr 100 szekötve. Ha a csőben a nyomás 7 centiméteres higanyoszlop nyomásával egyenlő, úgy a számláló feszültségnek kb. 1400 voltnak kell lennie. A fent közelebbről leírt folyamat szerint mindegyik a szám- 105 lálócsövön áthatoló ultrasugárzási részecske áramlökést idéz elő a csőben, melyet a W csatolóellenállás átvisz a V erősítőre, mélyből a megerősített impulzus T csatoló transzformátoron át a Zw szám- 110 lálóműbe jut. A csövön az időegységben, pl. percenként áthatoló kozmikus sugárzási részecskék számának, azaz a sugárzás erősségének megállapítása céljából a számlálómű jelzését egyenlő időközökben, pl- per- 115