125408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kondenzálási termékek előállítására

135408. kat kaphatunk. E célból a textilanyagoit, melyet cellulóza vagy állati rostok alkothatnak, a kondenzálási termékek oldataival vagy diszperzióival esetleg kataliziáto-15 rok vagy gyenge savak sói •jelenlétében' telithetjük és szárítás után melegben utókezelhetjük. Oldó, illetőleg diszpergáló saerekül, különösen kisímolekulájú termékek számára, mindenekelőtt víz alkalmas. 10 Használhatunk azonban szerves' oldószereket is. A melegben végzendő utókezelés! természete a rostanyaghoz és az alkalmazott kondenzálási termékek sjzerkezetéhez igazodik. Tiokarbamidszármazékokkal tei-15 lített cellulózaanyagot, pl. kb. 15 peroen át 110 C"-ra vagy néhány percig kb. 140 C°-ra hevíthetünk. A megadott módon kezelt anyagoklat, különösen a cellulóza alkotta vagy oelliu-20 lózát tartalmazó textíliákat, fémeket komplexkötésben tartalmazó savanyú festőanyagokkal, pácfestő anyagokkal, különösien azonban csávafestőanyagok kónsaivészitersóival és olyan féstöanyagészterekr 25 kel vagy -amidokkal, melyeket ia 815.575. és 828.532. francia szabadalmi leírások ismertetnek, mély, valódi árnyalatokban festhetjük. A megadott módon kezelt eellulózaanyagok siavanyú természetű festő -30 anyagok közbenső termékeit is felveszik. Közvetlen festőanyagok a fent megadott módon kezelt cellulózaanyagcfconi általában mosásállóbb festéseket adnak, mint kezeletlen cellulózán, ami minden 35 valószínűség szerint sóképződésre vezethető vissza. Az előkezelt cellulózaanyagok által felvett savanyú festőanyagok megfelelő szerkezetük esetén a roston diazor táílhiaítók és sízokásos módon azokomponien-40 sekkel előhívhatók. Megfelelő festőanyagokat a roston azonban diazoniumvegyületekkel is kezelhetünk. A találmány szerinti eljárás termiékeit egyedül vagy más anyagokkal, így sókkal, 45 különösen gyenge savaikból származókkal, pl. nátriumacetáttal, aluminiumformiátta! együtt, továbbá szénhidrogénekkel, így paraffinnal, oldószerekkel, szappanokkal, szappanszerű anyagokkal, védőkolloidok,-50 kai, kikésizítőszeirekkel, így metilolkarrbamidokkal, nehezítő-, puhító- vagy fónytelentő szerekkel és máseffélékkel együtt használhatjuk. 1. Példa: 55 12 súlyrész sztearinsav-N-metilamidot 20 súlyrész szimmetriális diklór-dimetiléterrel a nedvesség kizárása mellett kavarás közben három órán át.90—100 C°-ra hevítünk. Ez idő multán a kezdetben erős klórhidrogénfejiődés befejeződött. Az átlátszó; 60 oldatot azután a kevés kicsapódott gyantáról leöntjük és a fölös diklórTdimetiV étert vákuumban ledesztilláljuk. A visszamaradó színtenlen, gyantaszerű tömegre 10 térfogatrész piridint öntünk, azután 65 pedig melegítünk. 20 percig tartó gőzfürdőn való melegítósi után kivett próba, víziben átlátszó oldatot adóan oldódik. A fölös piridinnek vákuumban való ledesztilláláaa, után a|z új termék színtelen gyantaszerrű 70 anyag alakjában marad vissza. A vizes oldat erősen habzik és főzéskor lassanként elbomlik. 2. Példa: 14,1 súlyrész sztearinsavamidhoz a ned- 75 vesség kizárása mellett és kavarás közben 28 súlyrész simmetriás diklórdimetilétert adunk, ezt követőleg pedig a kéve- : réket 4 órán át 85—95 C"-ra hevítjük. Kezdetben heves klórhidrogéngázfejlődés 80 lép, fel, amely lassanként csökken és a megadott idő elmultával teljesen'befejeződött. A fölös diklórdimetilétert azután — végül csökkentett nyomáson — ledesztilláljuk. 85 23 súlyrész színtelen gyantaszerű anyagot kapunk, mely reakcióképes halogénatomokat tartalmaz, minek következtében a terméket a legkülönbözőbb kondenzálásokhoz alkalmazhatjuk. 90 Ugyanezt a terméket kaphatjuk akkor is, ha diklóréterből felesleg helyett, amint ezt fent megadtuk, megközelítőleg a kiszámított mennyiséget, azaz 2 Molt alkalmazunk. 95 Hasonló termékek keletkeznek, ha sztearinsavamid helyett hidrogénezett halzsírsavak amidjait használjuk. 3. Példa: 15 súlyrész laurinsavamidot 30 súlyrész IOO szimmetriás diklórdimetiléterrel gőzfürdőn kavarás közben 5 órán át melegítünk. A reakciókeveréket azután a 2. példában ismertetett módon dolgozzuk fel, amikor is a reakciótermék félszilárd zsíros anyag 105 alakjában marad vissza, mely a 2. példa szerint kapott termékeivel hasonló tulajdonságú. Hasonló módon folytatjuk le a reakciót vajsavamiddal is, amikor is reakcióter- no mékül színtelen olajat kapunk.