125397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szervetlen anyagú film előállítására

2 125397. lak egy részét mutatja, amelyek a filmet alkotó anyáig, például a montmorüllonil, difrakciós-pordiagrammjára jellemzőek és az előbbire haránt irányú átvilágításkor 5 kapott kép difrakciós roslmintál mulat, melyből egyes meghatározón, az anyag pordiagrammjában lalál vonalak színién hiányoznak, úgy e két filmdiagramm, ha azokat egymásra helyezzük vagy egyesülő jük, olyan mintázatot ad, amely az anyag difrakciós pordiagrammjával egyezik. A filmeknek eme megfigyelt sajátossága alkalmas a találmány szerinti filmek azonosítására. 15 Az effajta filmek előállítására használt szilárd anyagok részecskéinek, amelyek hidratálhatók és vízben duzzaszthatóik, kolloidális méretűeknek kell lenni ök. Álltaiában minél kisebbek az egyes részecskék 20 és minél inkább monodisizperz a rendszer, annál erősebb és hajlékonyabb és kevésbbé törékeny az előállított film, mimellett azonban oly anyagokból is állíthatunk elő használható filmeket, melyek ré-25 szecskéinek mérete a kolloid méret felső körzetéhen van és amelyek 0,1—0,5 mikron nagyságrendű részecskékből álló, bizonyos mértékben polidiszperz rendszert tartalmaznak. Kolloidális méretek alatt 1 mik-80 ronnál kisebb nagyságú részecskék értendők. Az anyagban a részecskék természetesen különböző nagyok, előnyös azonban, ha a részecskék túlnyomó nagy száma 0,01—0,1 mikron nagyságrendű. 35 A találmány szerinti filmek előállítására alkalmas eljárás a következő: Kereskedelmileg szokványos bentonitot, mely hidratált aluminium- vagy magméziumszilikát és amelyet szeleltietéssel az 40 abban lévő durvaszemcséjű szennyezésektől megtisztítunk, vízben szuszpendálunk, a szuszpenziót több napig állni hagyjuk, majd a folyadékot a leülepedett iszapról ieöntjük. Alkalmas oly szuszpenzió, amely *5 1—2"/o szilárd alkatrészt tartalmaz. A kapott iszap főleg oly részecskékből áll, amelyek nagyobbak, mint a kolloidális nagyság és amellett az iszap valószínűleg főleg kvarcból, kaleiumkarbonátbóil, földpát-50 ból és hasonlókból van. A dekantált szuszpenziót, amelyet a különböző magasan feikvő helyekről frakciókban vételezhetünk, ezután szupercentrifugán, például mintegy' 5 cm. átmérőjű, hengeres csővel ellátott, 55 percenként mintegy 25.000 fordulattal működő centrifugán röpítjük. A szuszpentziót a centrifuga fenekén folyatjuk be és felül folyatjuk el, miközben a nehezebb és dnrvább részecskék -a csőfalon és a fenék közelében, a kisebb részecskék pedig 60 a cső felső végének a közelében rakódnak le. A túlfolyó anyag még kisebb részecskéket tartalmaz és azt ezek visszanyerése végeit további oenlrifugálásnak vélhetjük alá. A cső falán kapott lerakódást a ré- 65 szeeskék nagysága vagy a cső fenekétől való távolságuk szerint kél vagy löbb frakcióra oszthatjuk és ezeket vízben újból szuszpendálbatjuk és újból centrifugálhatjuk. Ezzel a folyamattal bármely 7« kívánt átlagos szemcsenagyságnak megfelelő, lényegében monodiszperz szólt kaphatunk. Olyan termékben, amelyben az átlagos szemcsenagyság mintegy 100 p-^-ig terjed, a részecskék egymástól 10 p-u- -ig 75 terjedő mértékben térhetnek el. Minél nagyobb az átlagos szemcsenagyság, annál nagyobb lehet a különbség a szemesenagy- ' ságok között, ellenben a szemcsenagyságok relatív különbsége, vagyis a különbségnek 80 az átlagos szemnagysághoz való viszonya kicsiny legyen, például ne legyen több, mint az átlagos szemcsenagyság mintegy V^e. A centrifugán áthaladt szuszpenzió híg 85 legyen. Általában minél finomabb a szuszpenzióban levő részecskék átlagos nagysága, annál hígabb legyen a szuszpenzió. Mintegy 1 mikronig terjedő összes nagyságokat tartalmazó bentonit szuszpenzió- 90 járnak ülepítésével kapott nyers szuszpenzió alkalmas töménysége 0,5—l°/o között van. Az ekként kapott tisztított anyagból filmeket különbözőképpen állíthatunk elő. 95 A kolloidot például film vagy réteg alakjában a centrifugaheinger belsejében elrendezett eltávolítható bélésre vihetjük fel, majd a bélést és á filmet eltávolítjuk, kisimítjuk, szárítjuk és a filmet a bélésről 100 lehúzzuk. E béléshez alkalmas anyag a polírozott aluminiumfólia vagy más hasonló anyag. Bélésként az edény falán alkalmazott, a film tapadását meggátló bevonatot, például paraffinbevonatot is al- 105 kalmazhatunk. Hasonló filmeket kaphatunk akként, hogy például 1 vagy 2%-os hígított szuszpenziót vagy szólt alkalmas hordozóra, például üvegre öntünk, majd azt meg&zá- 110 rítjuk és a hordozóról film alakjában lehúzzuk. Végnélküli filmeket vagy fonalakat más anyagokból készült végnélküli filmek és fonalak ismert előállítási módjához hasonló módon állíthatunk elő, például úgy, 115 hogy tartányban levő szuszpenzióval érintkezőhengeirt forgatunk és a hengerre lerakódott anyagréteget szárítjuk.. Az anya-