125385. lajstromszámú szabadalom • Eljárás burgonya hypervegetetív nemesítésére, szaporítására és termesztésére

125385. • sava] érjük el, Félárnyékoló növényeknek a burgonya szokásos sortávolságária ten­geri, répamag, takarmányrépa, mák, szójabab, stb. vethető és az a ren-5 doltetése, hogy a burgonyadugványokat, különösen a dugványozás után meggyö­keres;>désig, a túlerős,. napfénytől meg­óvja s a talaj gyors kiszáradását meg­gátolja. 10 A/, egész vagy a részeire szétszedett burgonyatő visszaültetése hypervegetativ s;irjú gumók létesítése céljából nálunk május hó végétől egészen a fagyok; bekö­vetkeztéig, tehát általaiban október köze-15 péig történik. A visszametszett töveket rendes álló helyzetben olyan mélységre ültetjük visz­sza, amilyen mélységben eredetileg, a ki­szedés előtt voltak. A; kiszedést akikor kell 20 végezni, amikor a burgonya szára ós le­velének legalább kis rész© még zöld, tel­jesen elszáradt szár visszaültetésre nem alkalmas. A vissza nem metszett egész töveket 25 fektetve ültetjük vissza a földbe oly mó­don, hogy a gyöikérrészletük olyan mély­ségre kerüljön, mint eredetileg volt, a szárra pedig annyi föld kerüljön, hogy csak a, hajtások hegyén lévő 4—5 levél 10 álljon ki a földből. Úgy a dugványozás, mint a visszaülte­tés után Képződött hypervegetativ gumó­kat, ha továbhszaporításra termesztettük őket, ősszel nem szedjük ki a földből, ha-5 nem a fagy beállta előtt rendes burgonya­töltögetés magasságára feltöltögetjük. A hypervegetativ gumók egyik legér­tékesebb sajátsáiga az-, hogy 10—15 om-es földtakaró alatt a tél folyamán átfagyva 3 sem pusztulnák el, — ami a rendesi ter­mesztésű gumóknál biztosan [bekövetke­zik, —Í hanem áttelelve, tavasszal korán és erőteljesen kihajtanak s rendes ápolás mellett a rendes vetőgumóból fejlett nö-3 vényeknél sokkal egészségesebb és több gumót is teremnek. A hypervegetativ szaporítással tehát egyrészt meg tudjuk takarítani a katasz­trális holdankénti 8—12 mázsa vetőgu­) mát, másrészt többtermést tudunk vele elérni. A hypervegetativ száporítómódnak, mint teljesen új' eljárásnak, 1. általános növénynemesítés és > 2. egyszerű szaporítás és termesztés szempontjából van fontossága. _ 1. Általános növénynemesítós szempont* jából. azért, mert az úji eljárással, a,hy~ pervegetativ szaporítómóddal létrehozott apró sarjógumók továbbszaporításával az 60 általánosan elterjedt s évjáratonként a termésben 10—50% -os kárt okozó virus betegségeket lehet majdnem teljesen ki­küszöbölni, s ezzel az így termesztett burgonyafajta terméseredményeit lénye- 65 gesen foltozni. 2. Termesztés szempontjából pedig azért, mert a hypervegetativ szaporító­móddal megtakaríthatjuk a katasztrális holdanként eddig elvetett 8—12 mázsa 70 vető gumót, s két-három gmeráció után gyakorlatilag virusbetegségmentes nö­vényállományt nyerve, nagyobb termést kevesebb termelőköltséggel érhetünk el. A hypervegetativ szaporítómóddal a 75 virusbetegségek elleni védekezés és a vetőigumómegtakarítás egy eljárással a fentebb leírt módom az egész növény vagy részeinek dugványozásával, vagy vissza­ültetésével érhető el, mely növényrészek- 80 nek eddig gazdaságilag semmi hasznát nem. lehetett venni, sőt eltakarításuk még külön költséget is okozott. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás burgonya hypervegetativ ne- 85 mesítésére, szaporítására és termesz­tésére, amelyre az- a jellemző, hogy a hypervegetativ giumók elérésére a mag és a gumó kivételével az élő burgonya­növénynek vagy teljes egészét, vagy 90 ezt gyökeres részekre bontva, vagy pedig földalatti vagy földfeletti részét és ez utóbbiakat is egészben vagy ré­székre bontva dugványozznk vagy ül­tetjük el. 95 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foga­natosító módja, amelyre az a jellemző, hogy a burgonyanövénynek ä dugvá­nyozásához használt részei: a) a gumórész nélküli kihajtott csira, 100 b) az egész szár, visszametszós nélkül, c) az egész száír viaszametszéssel, d) az egész szár egy-, -'két-, íhárom­vagy többrügyes részre vágva, le­vólZettel, lös e) az egész szár egy-, két-, három­vagy többrügyes részre vágva le­vélzet nélkül, f) a levélnyél a hozzátartozó i-üggyel, g) a levélnyél rügy nélkül, 110 h) a levélnyél feldarabolva két, há­rom vagy .több részre, i) szárrészek rügy nélkül, j) virágszár virágzattal vagy virágzat nélkül, Hő k) a szárnyas levél egészben le­vélnyél nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents