125355. lajstromszámú szabadalom • Szemlencsetoldat monokuláris mikroszkópokhoz

135355. A rajz a találmány szerinti szeiiilencse­toldat egyik példaképem kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a sízemlencsetoldat hoaszmet-5 szete. A 2. ábra metszet A—A vonal irányában. A szémlenesetoldatnak hengeres (a) háza van, melynek alsó vége a rácsavarok (b) fedéllel van lezárva. A (b) fedélnek 10 (e) fónyátbocsátó nyílása van. Az (a) ház­ban a (d) prizmatest foglal helyet, mely­nek négyszögkeresztmletszetű négyoldalú oszlopalakja van. Az oszlopok hosszólei úgy vannak legömbölyítve, hogy a legöm-15 bölítés körének sugara az üreges (a) ház sugarának felel meg, úgyhogy a (d) prizmatest a legömbölyített szélekkel az (a) házban támasztva van vezetve. Az osz­lop alsó végét a hossztengelyre merőleges 20 (ie) felület határolja, mely a (b) fedélnek támaszkodik. A (d) priz( matést felső ha­tárolása a hossztengelyhez képest 30°al hajlott i(f) felület. Az (a) ház felső része a félgömbalakú (g) részben végződik, 25 melybe a (h) cső, a tulajdonképeni szem­lencsecső, rézsútos helyzetben van be­illesztve és az (i) csavar révén helyzeté­ben biztosítva. A (h) cső alsó felülete a (d) prizmatestet az (f) rézsútos helyzetben 30 támasztja. A (h) csőrnek részútos helyzete úgy van megválasztva, hogy tengelye az (f) felületre tnlerőkügesen áll. Az (a) ház­nak kívül a (k) illesztési felülete van. A szemlencse használatánál a hengeres 85 (a) házat az (1) mikroszkópcsőbe (mely az 1. ábrán szakadozott vonalakkal van jelölve) vezetjük be, mimellett a (k) illesz­tési felület a központosításról gondosko­dik. Minthogy az (a) ház legnagyobb ré­*° szével az '(1) csőbe nyúlik, a (d) prizma­test is ebben az (1) csőben foglal helyet és csak a félgömbalakú (g) rósz, valamint a (h) eső nyúlik kifelé az (1) csövön túl. A (h) cső ismert módon a mikroszkóp­*ö szemlencse felvételére van rendelve, mely­nek betekintőnyílása ilyen módon kényel­mes munkahelyzetet kap. A képsugarak a (c) fónyáltbocsátónyíláson a (d) prizmla­testbe lépnek, melyek a részútos (f) felü-50 léten tükröződnek. E tükrözés után a (d) prizmatest legnagyobb oszlopfelületére esnek, a mely (in)-el van jelölve. Az* (m) felület a tekinetetbe veendő részen a tük­röző (u) réteggel van ellátva, mely a kép­sugarakat a (h) cső tengelyének iránya- 55 ban eltéríti. A (d) prizma testnek hossza úgy van választva, hogy a szokásos opti­kai csőhosszak számára kijavított tárgy­lencsék, járulékos negatívlencse közbe­iktatása nélkül, használhatók, azaz, hogy 60 az optikai csőhossz, a szemlencsetoldat használatánál, az egyenes betekintésű mikroszkópokkal szemben változást nem szenved. Szabadalmi igénypontok: 65 1. Szemlencsetoldat monokuláris mik­roszkópokhoz, melyben a képsugármenet meghajlítását rézsútos betekintés cél­jából, függőleges mikroszkópeső mel­lett tükörrendszer végzi, mely rend- 70 szert a sugármenettől eltérítés nélkül áthatolt, járulékos és a mikroszkóp­esőbe nyúló üvegtest egészíti ki, azzal jellemezve, hogy á tükörrendszer és a járulékos üvegtest prizmatestté van 75 egyesítve, mely egy dánabból áll és a melyből a sugármenet által át nem hatolt, legalább egy felület a belépő képsugarakkal párhuzaanos és tükör­felületül szolgál. 80 2. Az 1. igénypont szerinti szeinlemcsetol­dat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a prizűiatest mindkét sugárátha­tolófelületónél és széleinél fogva tá­masztva van, a melyekben többi felü- 85 létei egymáshoz ütköznek. 3. A 2. igénypont szerinti sziemlenosetol­dat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a prizmatest üveghengerből áll, melynek egyik végfelülete tengelyéhez 90 - képesít 90°— alatt, másik végfelülete 30°— alatt hajlik és amelyen tengelyé­vel párhuzamosan, tükröző felület van köszörülve. 4. A 2. igénypont szerinti szemlencsetol- 95 dat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a prizmatestet sugárkilépőfelüle­tén, a tulajdonképeni szemlencse fel­vételére való oső támasztja. 1 rajzlap melléklettel. Felelős kiadó: dr. ladomeri Szmertaik István m. kir. szab. bíró. Pallas-nyomda, Budapest, V., Honvéd-u. 1;). — Felelős: Győry Aladár igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents