125353. lajstromszámú szabadalom • Negatív elektróda nagy áramerősségű ívlámpákhoz
iViejijeleiit 1ÍHO. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1ÍÍ5353. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — Z. 2285. ALAPSZÁM. Negatív elektróda nagy áramerősségű ívlámpákhoz. Carl Zeiss gyári cég-, Jena. A bejelentés napja 1931.* évi január hó 23. Ha szénívlámpa áramerősségét mindjobban és jobban növeljük, akkor kb. 80—90 Ampere-nél a negatív elektródából kiinduló lángnak látható elváltozása 6 lép fel. Ugyanis a láng belsejében éleser. elhatárolt szúrólángszerű alakzat mutatkozik, amit .az alábbiakban, negatív szúró]ángnak nevezünk. Mihelyt a sziiuóláng mutatkozik, a negatív elektród ín kis JO kráter képződik. Az áramerősség további növelésekor e szúróláng mindig erősebb lesz és az említett kráter nagysága az áramerősséggel nagyobbodik, mimellett a fényív általános képe, eltekintve az em-15 lített, általában erősebb alakzattól, változást nem1 szenved. Azonban kb. 300 A-nál a kép megváltozik. A szúróláng látszólag megoszlik és villásnak látszik. Azonban kísérletek alapján kitűnt, hogy 30 e viliázás csak látszólagos, mert a szúróláng gyors egymásutáni helyzeteket foglal el, melyek körülbelül oly kúp köpenyfelületén fekszenek, melynek csúcsát a negatív kráterben kell elképzielni. A ne?5 gatív szúróláng viliázása mindig a negatív kráter nagyobbodásával van összekötve. Mihelyt a negatív szúróláng viliázik, erélyes zajjal (egy esetben mérve 800—1000 periódus másodpercenként) kí-30 sért, gyorsan lepergő áramingadozások lépnek fel. Az áramhatár, melynél a viliázás megindul, egészen élesen nincs megszabva és részben az elektródanyagtól függ. Különösen előnytelen anyagnál már 250 A-nál viliázást vettek észre, míg 35 a legjobb szénnél (villamosan zsugorítva) a viliázás határa kb. 330 A-nál fékszik. Hasonlóan a viliázás gyakran nem indul meg azonnal, hanem csak bizonyos égési idő után jelentkezik. A negatív láng vil- 40 lázasának a fényívre nézve rendkívül hátrányos befolyása van, mert ezáltal az anódon a viszonyok erősen befolyásoltatnak. Ezért a fényív fényelőállítás céljából hasznavehetetlen, annál is inkább, 45-mert rendkívül nehezen sikerül, még csökkentett áramerősségnél is, a viliázást meggátolni. A megejtett kísérletek nagy része, hogy a viliázás nagyobb áramerősségeknél meggátoltassék, eredmény- 50 hez nem vezetett, míg végre jelen találmánnyal sikerült a viliázást meggátolni, amiáltal már most lámpák nagyabb áramerősségek számára is állíthatók elő. A találmány szerint negatív szénelek- 55 tródát használunk, melynek átmérője úgy van- megválasztva, hogy az elektródában olyan áramsűrűség adódik; ki, mely lényegben nem kisebb, mint 10 Ampere cm2 -ként. 400 Amperes lámpánál, pl. ily- 60 módon kfb. 7 mm elektródaátmérő adódik ki, mely a mindenkor használt szénanyaghoz képest, pl. 5 mm-ig csökkenthető. EÍZ átmérő kb. a kráter nagyságának felel meg, mely ez áramerősségnél a 65 negatív elektródon képződik. E szén alkalmazásánál viliázás nem lép fel, látszólag azért, mert a kráter nagyobbo* Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz, rendelét 2. §-a értelmében a volt eset-szlovák szabadalmi hivatalinál annak idején tett bejelentés napja. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: 42651.
