125343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai testek, pl. lapok, csempék vagy máseffélék előállítására

I 135343. 3 tében egyenletesein durva, úgyhogy valamely más testtel valói szilárd kapcsolata ragasztással vagy hasonló, módon könnyen létesíthető. 5 A formálásra használt tartót az olvadékréteg eltávolítása után azonnal újabb, hasonló méretű lap alakú üvegtest előállítására használhatjuk és ezt többször megis^metélhetjük; a kerámiai alátéttestek pl), 10 kb. 200 készre égetést bírnak ki. így tehát aránylag kis mennyiségű ilyen formáló alátét elegendő, ami az előállítási eljárást az eddigi kerámiai gyártással szemben jelenítékeiny mértékben olcsóbbá 15 teszi. A találmány szerinti eljárásnál a lapalakú üvegtestek alakját és méreteit csak az alátét-testek nagysága és alakja szabja meg, tehát az viszonylag kevéssé van kor-20 látozva. Minthogy ez utóbbiak alakja, pontosan esetleg utólagos megmunkálással szabható meg, a találmány szerinti üvegtestek alakjának pontossága gyakorlatilag mindenkor biztosítva van. Az előállítandó 25 kívánt olvadékalaktesteket vagy hasonlókat ennek ellenére tetszőleges vékonyságban állíthatjuk elő, ami az ismert kerámiai gyártmányoknál ugyan sokszor kívánatos, de nem mindig lehetséges. 30 Különösen fontos jellemző az, hogy az alátét kialakításának megfelelően formált mázréteg a találmány értelmében repedésmentesen, még pedig vagy egy darabban, vagy az alátét felületnek több részre való 35 beosztásánál több, előre meghatározott méretű részben különül el az alátét-testtől., Az alátét-test és az üvegréteg közötti elkülönülést a készre égetés után még azáltal javíthatjuk (sőt adott esetben elválasztó-40 réteg közbeiktatása nélkül és az említett előnyök megtartásával), hogy az öimledékmassza és az alátét-test összeibételét isimert módon úgy választjuk meg, hogy © két anyagösszetételnek különböző hőtágulási 45 együtthatója legyein. A közbenső vagy az elválasztó, réteg ! összetételének megfelelő megválasztásával, figyelemmel az üvegeik anyagösszetételére, oly beállítást is észközölhetünk, melynél az 50 üvegréteg az alátét-testtől való elkülönülésr kor túlnyomóan vagy gyakorlatilag teljeelvála&ztórétegtől is elkülönül, vagy másrészt, melynél az elkülönítőréteg az üvegréteghez tapad, úgyhogy a tulajdon-55 képeni elkülönülés az elkülönítőrétieg alsó oldala és az alátét-test felülete köizött megy, végbe. , Ha célunk az, hogy a közbenső réteg az üveghez tapadjon és hogy az elkülönülés e közbenső réteg és az alátéttest között 60 menjen végbe, e közbenső rétegét esetleg vastagabbra méretezhetjük, mely égetései , után a mázzal szorosan összefügg és ezzel együtt a teljes felületmérethez viszonyítva; igen vékony kerámiai alaktestet, pl. lemezt 65 alkot. Ez esetben célszerű a tulaj donképeni közbenső réteg és az alátét-test között még egy külön, a fentiekben ismertetett elválasztó réteget is elrendezni, hogy,az elkülönülést megkönnyítsük. 70 Másrészt az alátét-testet is keráimiai anyag és elválasztó, réteg helyett, ilyen elválasztó! rétegek anyagösszetételei valamelyikének megfelelő anyagból magában véve ismert módon alakíthatjuk ki. Ezen alaktest fe- 75 lületét is az előállítandó olvadéktest végleges alakjának megfelelően kell kiképezni, melynek előállítási módja egyebekben változatlan marad. Az ilyen elválasztó testként ható alátét-test előállítására 80 használt különleges anyagnak a készre égetéskor formaállónak kell maradnia, de részecskéinek nem szabad egymás között pl. zsugorodás által összekapcsolódniok, úgy-, hogy az égetés után az alátét-test gyenge 85 mechanikai behatásokra széthull, elmorzsolódik vagy pl. ledörzsölésssel vagy más efféle módon eltávolítható. Az eközben ke^ letkezett port közvetlenül új alátét-test előállítására használhatjuk fel, szükség ese- 90 tén kötőanyag hozzáadása mellett. E különleges alátét-test speciális anyaga lényegileg az elkülönítő rétegek kialakítására figyelembe jövő anyagokból van, mint pl. timföldhidrát, timföldanhidrid, olvasztott 95 timföld, kvarchomok, őrölt kvarcit, szilllimanit, mullit, magnezit, cirkonhomok, stb., melyekhez esetiéig kellő mennyiségű szervetlen kötőanyagot, pl. agyagot, kaolint, szteatitot, benonitot, stb.. valamint esetleg 100 szerves kötőanyagokat, pl. dextrint adhatunk, mimellelt azonban az anyagnak a mázégetés után magában véve lazának kell maradnia, úgyhogy könnyű mechanikai behatás által újból poralakba legyen hoz- 105 haló,. Kiemelendő még, hogy az alátét-testnek nem kell okvetlenül kerámiai vagy más, a máz-, vagy a készre égetésnél tűz- és íorniaálló metalloid anyagból állania, 110 hanem lehet pl. a készre égetés legmagasabb hőfokánál állandó fémből is. Az alátétre felvitt olvadékanyagnak természetesen sűrűn folyónak kell lennie, nehogy az égetés folyama alatt az alátét-test 115 alakítófelületéről lefolyjék,- hanem ahhoz tapadjon. Ez különösen akkor fontos, ha