125327. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenőszerek előállítására ásványi olajakból

125337. I 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 alkotói még alacsony hőmérsékleteken is megtartják a kölcsönös oldóképességet. Egy egyszerű kiviteli módnál a találmány szerint csökkentett nyomáson, mely megfelelően szabályozott, közvetett fűtéssel párosul, a nyersolajokból a 200—330 C° között desztillálódé frakciókat alacsony abszolút nyomáson, előnyösen kb. 5 mm higanyoszlop nyomáson ledesztilláljuk, e frakcióból alkalmasan megválasztott oldókezelóssel tetszőleges hőmérsékletnél és azt követő hűtéssel oly részeket távolítunk el, melyek csökkenő hőmérsékletek alkalmazásánál kiválni törekszenek, vagy a kívánt „zsírosságot" csökkenteni igyekeznek, azután eltávolítjuk a használt oldószert a kenőrésztől; az oldószer eltávolítása Lilán visszamaradó részből a ként és kéntartalmú, anyagokat eltávolítjuk és végül csökkentett nyomáson és szabályozott közvetett fűtés mellett újra desztillálunk hogy a gyakorlat követelményeivel összhangban test- és fajsúly tekintetében különböző frakciókat kapjunk. Ásványi olajoknak csökkentett nyomár son vagy vákuumban foganatosított desztillálásának előnyei már rég óta ismeretesek; ugyancsak felismerték az igen nagyfokú vákuum külön előnyét, mely a kívánt frakció forrpontjának, különösen nagy méretű csökkenésének tulajdonítható, do az ipari kenőszer-termékeknek igen nagyfokú vákuumos kezelését a gyakorlatban ezideig mellőzték a kezelés alatt álló anyag sajátos1 tulajdonságai miatt. Aránylag nagy viszkozitásii ásványi olajok, melegáívitele meglehetősen renyhe és az eddigelé javasolt eljárások mellett a nagyfokú vákuum kedvező hatásai a hevítési mód folytán csökkennek. A desztilláló edénynek égési termékekkel foganatosított, közvetlen fűtésével nem érjük el a kívánt célt, mert a fűtőgázról az olajra való csekély melegátvitel folytán nagy hőmérsékletkülönbségeket kell alkalmazni és n massza egyes részei a kívánt hőmérséklet fölé hevíttetnek; e túlhovítésnek veszélyét az olaj viszkozitása és alacsony hővezető' képessége még csak fokozza. E nehézségekot részben elkerülhetjük közvetett fűtés alkalmazásával; ámbár ez a fűtés hatásos annyiban, hogy a fűtőközegnek nagyobb mértékben való szabályozását teszi lehetővé, mint a közvetlen fűtőkészülékeknél és a túlhovítésnek is elejét vossjzük, a készülék teljesítőképességét korlátozza, az olajnak renyhe meleg elnyelő és átadóképessége a közönséges fajtájú lepárlóban. Azt találtuk azonban, hogy ha a desztillál- 60* landó olajat.nagy sebességgel mozgatjuk egy kellő hőméraókletare vagy nagyjában e hőmérsékleten tartott felület fölött, a kezelés alatt álló ólai tömegei és egy megfelelő gőz- vagy folyadékból álló fűtőkölzeg 65-közötti hőmérséklet-különbségek minimumon tarthatók és nagyfokú melegátadás tartható fenn csekély hőmérsékletküIÖnbsógek mellett. Ily körülményék között az olaj a kezelés alatt csak a legkisebb mér- 7a tékben változik, ami abban! nyilvánul meg, hogy az olaj valamennyi kívánt tulajdonágat megtartja, mint a folyadék, mind a szilárd szénhidrogének tekintetében. Ama felület fűtőeszköaeként,. mely fö- 75 lőtt aizr olajat gyorsan keringtetjük, a lánggal vagy égési termékekkel fogana.tosítoitt, köízvetlen fűtés helyett, megfelelően hevített közegért használunk, melyet hőiforrásbo'Zj ési attól elvezetve keringtetünk, pl. ma- 80-gas forrpontú vegyületnek, pl. difenilnek kondenzálható gőzét, mely gőz az alkalmazott hőmérsékleten állandó összetételű, vagy pedig olvadt fémet, pl. ólmot vagy könnyen ömfedő Ötvölzettet. 85 Javasolták már e célra higanygőznek vákuumban alkalmazását, de ez kifogásolható. Túlhevített gőz használata nem jön tekintetbe a találmány szerinti eljárásinál, de magas forrpontú szénhidrogén-olajak 90* sem használhatók, mert az állandó hevítés folytán bormlaniak. Ezek ós más hasonló fűtőeljárások- váltak ismeretessé, mint „közvetett fűtés"-ek, slzemben & lánggal vagy égéstermékekkel 95 történő közvetlen fűtéssel. Jiajvasoltáik már folyékony szénhidrogének frakcionált elkülönítését szelektív oldószerek segélyével és javasolták már oldószereknek higítósaerkénti alkalmazá- WO sáti kíeverőszert tartalmazó frakciók kezelésénél, a viasz eltávolítása előtt és köbben. E tekintetben azonban meg kell jegyezni, shogy aa eddigelé javasolt oldószereknek nem volt elegendő szelektív oldáhatása a 105 szilárd szénhidrogének és a kezelés alatt álló folyékony szénhidrogének köaött. Tfezta és híg állapotban íévő acetont javasoltaik már oldószer ként a szénhidrogéneknek egymástól eltérő folyékony részeinek 110 szelektív szétválasztására. E célra különböző alkoholok alkalmazását is javasolták. Higítószerként benzol és toluol alkalmazár sát javasolták. Ac-etonnak önmagában való alkalmazása a folyékony szénhidro- 115