125290. lajstromszámú szabadalom • Távcsőrendszer távolságmérők számára
1*45290. menet után azok a sugárnyalábok párhuzamos sugárirányúak, melyek a 'c) lávesőképsík pontjaiból indulnak ki. A megfigyelő eszerint a (b) szemlencsén az (e) r> jeggyel együtt az (a) lávcsőtárgylencsc által előállított lárgyképel látja élesen, míg a (g) szemgócsíkban elrendezett és más mérési célra való (h) niérőjcgy nem lál-Ható. A két (d) és (g", góesík egymáslóli. 10 távolsága egyenlő az (!) üveglemez vastagságának és egy tört szám szorzatával, melynek számlálója az (f) üveglemez 1-el csökkenteti fénytörési s'zánla és nevezője' e .fénytörési szám. ;15 Ha az (í) üveglemezt, a 2. ábra szerint, a (d) tárgylencsegócsík előtl iktatjuk a képsugárjáratba, akkor a. (c) távcsőképsík a g; szemlencsegócsíkban eltolódik.* A megfigyelő ekkor a (b) szemlencsén a :20-(h) jegyet az (a) távcsőtárgylencse által előállított tárgyképpel együtt látja, míg az (e) jegy már nem látható. A második példa (3. és 4. ábra) az első példától csak abban különbözik, hogy a :25 síkpárhuzamos (f) üveglemez helyett az (i) szórólencse iktatható a képsugárjáratba. Az (i) lencse góctávolsága úgy választható, hogy a (c) távcsőképsík a (d) és (g) gócsíkókhoz képest, az első példá-30 val szemben, változást nem szenved. E viszonyok a feltüntetett példáknál vannak alapul véve. A példa mulatja, hogy az (i) lencsének a (d) lárgylencsegöcsíkja után való beiktatásánál a megfigyelő ezl a síkot •35 a benne fekvő (te) jeggyel és az (a) távcsőtárgylencse által a ,(c) Lávcsőképsíkban előállított lárgyképel látja, míg az (i) lencsének a ;d) tárgylencsegócsík előtti beiktatásánál a (c) Lávcsőképsík a (g) szem-40 lenicsegócsíkban eltolódik és így a tárgykép egyidejűleg 1 áthaló a (h) jeggyel. A harmadik kiviteli példánál (5. és 6. ábra) a járulékos optikai elem a . (k) gyűjtőlencse. Ennek előnye, hogy a távcső va^i a 55 Lávcsőlárgy-60 építési hossza különösen csekély lehel. Míg 45 t. i. az első két példánál' a (g; s'ze'inlcncsegócsík a (d) tárgylencsegócsík után meghatározott távolságba,!! fekszik, azt a jelen cselben a (d) tárgylcncsegócsík előli kell elrendezni. Ez azonban az (a) tárgylencse 50 és a (b) szemlencse meg nem változott góctávolságainál annyit jelent, hogy a távcső rövidebb lehet, mint a kél (d; és (g) gócsík egymáslóli távolsága. Ha a (k) lenesé a (d) Lárgylencsegócsík ulán sugárjáratba iktatva, akkor a (c) képsík megint egybeesik a (d) lencsegócsíkkal és e síkban alkalmazott (c) jeggyel. Ha a (k) Jeneséi a (d) lárgyiencsegócsík előtt iktatjuk be. akkor a (e) távcsőképsík az (a) lárrgylencse irányában, eltolódik és a (g) szemlencsegócsíkba esik, úgyhogy már mosL a (h) jegy az (a) távcsőtárgylencse által előállított tárgyképpel együttesen látható. 65 Természetes, hogy a találmány használható az esetben isj ha a távcső a tángylencsén és szemlencséin kívül még egyéb optikai rendszerekkel, pl. visszafordítórendszerrel van felszerelve. 70 Szabadalmi igénypontok: Távcsőrendszer távolságmérők számára, melynek elemeihez tárgyleincse, szemlencse és á távcsőképsíkban alkalmazott mérőjegyek tartoznak, jellemezve két 75 mérőjeggyel, melyek közül az egyik a tárgylencsegóGsíkban és a másik a szemlencsegócsíkban fekszik, továbbá járulékos fénytörő Optikai elemmel; mely váltakozva a tárgylencsegócsík előtt és 80 után iktatható a képsugárjáratba. Az 1. igénypont szerinti távcsőirandszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tárgylencsegócsíkban fekvő niérőjegy a távolság mérésiére alkalmas. 85 1 rajz'áp melléklettel. JTelélfig kiadó: dr. ladoméri JSzmertnik ístvátt m. k'iY. sznh bíró. Pállas-nyomaa, Bufláppst, V., I-tonvéd-u. 10. l-clclÓS: Györy Al...lái- iK n,iIE
