125252. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rétegekből alkotott elektródarendszer felépítésére
2 135252. különösen hígfolyósnak lennie, hogy jó szétkenés váljék lehetővé, továbbá hqgy mindenkor fölös "mennyiségű anyagnak kellett jelen lennie, mely veszendőbe ment. 5 Ez az eljárás továbbá körülményes és az a nehézség is mutatkozott, hogy a símítókészüléket mindenkor ismét tisztítani kellett. A találmány lehetővé teszi, hogy az' 40 anyag kellően megszabott mennyiségét oly hígfolyósan vigyük fel, hogy ezzel különösen esszefüggő és az alátéthez jól tapadó réteg létesülését biztosítjuk. Ezenkívül az anyag eloszlását a felületen a hordozószerv 15 mozgatása révén akként foganatosíthatjuk, hogy gyakorlatilag anyagveszteség nem mutatkozik. Ekként az; ismert eljárásokkal ellentétben olyan, előre meghatározott mennyiségű anyagot vihetünk fel, hogy 20 a szükséges rétegvastagságot pontosan elérjük. Azt találtuk továbbá, hogy ezzel az eljárással egyenletes eredményeikkel nagybani termelés válik lehetővé, amint ezt később még ismertetni fogjuk. Az eljárás .25 továbbá különösen előnyösnek bizonyult különlegesen vékony rétegek felviteléhez, amelyeket az ismert eljárások segélyével tömeggyártásban nehezen lehet elérni. A találmány előnyös f oganatosítási mód-30 ját az jellemzi, hqgy a hordozószervre előbb a felviendő anyag teljes mennyiségének csupán egy részét visszük fel folyékony alakban és osztjuk el a hordozószerv felületén annak mozgatása révén, ami.35 kőris a hígfolyósságot akként választjuk, hogy összefüggő és jól tapadó réteget kapjunk, majd a felviendő anyag mennyisé.igének többi részét az előbb említett részmennyiségénél kisebb hígfolyósságú álla-40 pótban visszük fel és; a felületen ugyancsak a hordözószerv mozgatása révén elosztjuk. Ha ugyanis vastagabb réteg esetében a 'felviendő teljes mennyiséget helyeznők el a hordozószerven és pl. e hordozószerv 45 forgatásával szétoszlatnék, az a ves,zély fe<nyegethetne, hogy vagy, az anyag nagy hígfolyóssága esetén, az anyag a felületről leröpíttetnék, tehát veszendőbe menne, vagy pedig az anyag kisebb hígfolyóssága ese1 -50 tén, a felviendő anyag jó tapadását kielégítő mérvben nem érnők el. A találmány előbb megadott foganatosítási módja lehe1 tővé teszi, hogy előbb vékony hártyát vigyünk fel, mely különösen hígfolyós és 55 ennélfogva a hordozószerv minden egyenetlenségébe behatolhat, tehát gázzárványok veszélye nélkül különösen jól tapad, majd pedig a felviendő teljes mennyiség többi részét oly konzisztenciában; visszük fel, hogy az anyag jól terül Szét és ennek- 60 folytán egyenletes réteg létesül. A tapadás e második részmennyiség esetében nehézségeket nem okoz:, mert e második részmennyiség alátétét ugyanaz az anyag alkotja, mely ezenkívül a legtöbb esetben 65 még nem is szilárdult meg teljesen. Nyilvánvaló, hogy az egymásután felvitt részmennyiségeket előzetesen szintén pontosan megállapíthatjuk. Amikor itt «többi rész»-ről szólottunk, 70 ez nem kívánja azt jelenteni, hogy az előbb felvitt mennyiség a "később felvitt mennyiségnél nagyobb. A legtöbb esetben a fordított módon járunk él. Számos munkaanyagot és különösen az 75 itt szem előtt tartott szelént a kívánt folyékony állapotba megömlesztés révén hozhatjuk. Ez esetben különböző mennyiségeknek az előbb megadott értelemben való egymásra következő felvitelénél ezt a fo- 80 lyósságot tehát a megömlesztett anyag hőmérsékletével könnyein állíthatjuk be. E hőmérsékletet viszont helyes értékére célszerűen akként állítjuk be, hogy a hordozószervnek adjuk a kívánt hőmérsékle- 85 tet. Az eljárásnak szelénhez való alkalmazásánál előnyösnek bizonyult, ha az első részmennyiség felviteléhez legalább kb. 300°, az ezután felvitt mennyiség felvitelé- 90 hez pedig kb. 150° hőmérsékletet alkalmazunk. Oly anyagoknál, amelyeknél a megömlesztés nehézségekkel járna, a folyós állapotot előnyösen akként is elérhetjük, 95 hogy az anyagot oldatba hoZzuk vagy szuszpendáljuk. Szuszpenziót pl. szénréteg felviteléhez lehet előnyösen alkalmazni. Oldatba hozott anyag példája a benzolban oldott polisztirol. 100 A fentiekből nyilvánvaló, hogy a hordozószerv számára fokozott hőmérséklet alkalmazása nemcsak megömiesztett anyagok felvitele esetén lehet fontos, mert ez a fokozott hőmérséklet az oldószer vagy 1O6 a szuszpenziószer elpárologtatásával kapcsolatosan is szerephez jut. A következőkben a találmány foganatosítási példájaként az eljárásnak záróréte^ ges egyenirányító, tehát részaránytalan 110 vezetőképességű elektródarendszer előállításáfa irányuló kivitelét fogjuk ismertetni,, mely egyenirányítónál a kisebb emissziójú elektróda (félvezető) szielénből vaut Az ezzel kapcsolatosan említett különböző fo- 115 ganatosítási lehetőségeket más elektródarendszerek előállításához is alkalmazhatjuk-
