125229. lajstromszámú szabadalom • Vizsgálóedény munkadarabok meghibásodott helyeinek mágneses úton való megállapítására

w^~ Megjelent 1940. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 125339. SZÁM. VII/j. (Vll/d.) OSZTÁLY. — U. 1021. ALAPSZÁM. Vizsgálóedény munkadarabok meghibásodott helyeinek mágneses utón való megállapítására. Prof. Dr. Ung-er Franz tanár, Braunscnweig-Gliesmarode és Prof. Dr. Hilpert Richard Siegfried tanár, Bi'aunsehweig-Gliesmarode. Pótszabadalom a 121017. sz. törzsszabadalom. A pótszabadalom bejelentésének napja 1937. évi október hó 23. Németországi elsőbbsége 1937. évi január hó 15. Munkadarabok {meghibásodott helyeinek mágneses úton való meghatározására a Rouxtól, valamint másoktól eredő és vas­reszelékké]! dolgozó eljárást igyekeztek az-5 zal továbbfejlleszfeini, hogy vaspornak olaj­ban vájó szuszpenzióját öntötték a munka­darabra, amelyet -mágneses mezőbe hozva a mágneses mezővel lerögzített vasrésizecs­kék a mágneses mező képét adtak. E célra 10 vaspor helyett ujabban nemfémes- mág­neses porokat alkalmazták. Eljártak úgy is, hogy vaspornak olajban való SZUSIZI-penzióját sárgaréz dobozba vitték, mely­nek üvegfedele van és ezt a dobozt a 15 mágnesezett munkadarabra helyezték. A doboz fenekének vízszintes helyzete esetén a dobozban szintéin a mágneses me­zőnek képe keletkezik, amely mezőképek­ből a munkadarabon levő- meghibásodá-20 sokra következtetan lehet. Mindezek az eljárások azonban nem te­szik lehetővé azt, hogy munkadaraboknak függőleges helyzetű, vagy a fejünk felett levő felületein ily vizsgálatokat végezzünk, 25 mert a vaspor és az egyéb nemfémes porok is olajban a mágneses mező be^ hatása alatt azonnal láncokat alkotnak, amelyek a szuszpenziós folyadékban igen gyorsan lesüllyednek. 30 A törzsszabadalom oly eljárást véd, amelynél nemfémes anyagú mágneses po­rokat, különösen bizonyos ferritéket szusz­pendáló folyadékban, p. o. vízben susz­• pendálunk, amelynél a mágneses behatás alatt a fent említett láncképződés nem 35 következik be. Ezt az új szuszpenziót cél* szerűen oly vizsgálóedénybein visszük a munkadarabra, amelynek a munkadarab felülete felé eső vékony fala úgy van ki­képezve, hogy a munkadarab felületéhez *° jól simul. ! ! A találmány azon a felismerésein alai­pul, hogy valiamely szuszpenzióból apor­alakú anyag részecskéinek leülepedése ab­ban az esetben, ha a részecskék sokkal 45 nehezebbek, mint a szuszpendáló folya­dék, meglassítható azzal, hogy az edény­ben a folyadék áramlását és Örvénylését megakadályozzuk. Ezt azzall érjük el, hogy a vizsgálóedény magasságát, tehát azt a 50 méretét, amely a munkadarab felületére, illtetőleg az edény fenekének felületére me­rőleges, oly kicsinyre választjuk, hogy az edény fenékfeilülietével párhuzamos irányú áramlás ellenállása nagymértékben megnő. 55 A törzsszabadalom tárgyával szembein a. lényeges haladás abban van, hogy a me­zőt , alkotó részecskék az így kiképzett edényben, ha azt függőleges, vagy a fejünk felett fekvő felületre helyezzük, hosszabb 60 ideig állva maradnak, mert azokat a fo­lyadék áramlása nem sodorja el, amint ez más edényeknél előfordul. Sőt az ilyen edényekben oly szuszpenziókat is ered­ménnyel alkalmazhatunk, amelyek mág- 65 •neses mezőben az ismert láncképződést

Next

/
Thumbnails
Contents