125227. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső, melynek egyenetlen áthatása van

2 I3.~>227. mm, míg a rács közepe táján 1,0 mm volt. A menetemelkedés tehát mindkét rácsnál közeli azonos mértékben változoll. A fékezőrács az ernyőzőrács bőszemíí :5 részének hiányos eniyőző' lialásál nem egyenlítheti ki. A fékezőrácsot ott, ahol! az ernyőzőrács bőszemü, ugyanúgy kel 11 kiképeznünk, mert máskülönben a fékezőrács előtt lúllságosain sűríí lérlöllés gyii-10 lemllik fel. Ebből következik, liogy a íékezőrácsot legallábbis középső részein oly bőszeműem belli kiképeznünk, hogy ermyozéshez csak kismértékben járul hozzá, vagy pedig a fékezőrácsot ezzel •15 a nagy menetemelkedéssel! egyenletesem tekercseljük tovább. Hogy a vezérlőrács és az anóda közötti, az ernyőzőrács egyenetlen menetemellbedésű vagy egyenletes menetemelkedésű, de ;20 bőszemű tekercselése okozta kapacitás megnövekedését kiküszöböljük, a találmány érteiméiben a fékezőrács és az anóda között legalább egy ernyőző pajzsot alkalmazunk, amely az elektródák közötti tér•25 nek a kisülési árammal! ki nem töltött részeire terjed ki. A rajzban a találmány két példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra oly elektródarendszer ke:30 reszt metszetét mutatja, melyben 1 a katóda, 2 a vezérlőrács, 3 az ernyőzőrácsi és 4 a fékezőrács. A felvett példában ezeknek a rácsoknak ellliptikusalakú keresztmetszetük vam és azokat az ellipszisek nagy '35 tengelyeinek mindkét végén elrendezett tartószerveken erősítettük meg. A rácsokat 5 anóda veszi körül, melynek 'keresztmetszete lehet szintén elliptikus vagy pedig köralakú. Feltesszük, hogy a 3 ernyőző-40 rács, legallábbis részben, aránylag nagy menetemelkedéssel van tekercselve. A kisülési áram nem oszlik el egyenletesen a katóda kerületére, hanem az egyrészt a rácsok elliptikus alakja, másrészt pedig -45 a rácsokat tartó szervek hatása következtében bizonyos mértékben úgy nyalábolódik, hogy a rácsok tartós zerveim átfektetett síkra merőleges irányú két elektronnyalábot kapunk. A találmány értelmében az 50 5 anóda és a 4 fékezőrács között két 6 ernyőző pajzsot rendezünk el. Ezeknek az ernyőző pajzsoknak a szélességét úgy Választjuk meg, hogy azok a térnek csak arra a részeire terjednek ki, amelyet a fentem-5í> lített két elteklronsugárnyaláb szabadon hagy. Az ernyőző pajzsokat állandó potenciálon tartjuk, aimennyibein azokat például a batódával vagy a fékezőráccsal a cső belsejében összekötjük. Mivel az ernyőző elektródák a kisülőpályán kívül feksze- 60 nek. azok a kisülés folyamatát gyakorlatilag egyáltalában nem befolyásolják. Másrészt azonban ezek a pajzsok villamos erővonalaknak az ő anóda és a 2 vezérlőrács közölíi átmenetéi a pajzsok állal ha- 65 tárolt térrészben teljesen elvágják. Ennek következtében az anóda és a Vezérlőrács közöli i kapacitás csökken és így kiegyenlítjük azl a hátrányos hatást, amelyet e lekintellien az ernyőzőrácsok egyenetlen 70 tekercselése okoz. A 2. ábra • oly elektródarendszer keresztmetszetét mutatja^, mely azonos, alkat- * részekből épült fel, mint az 1. ábrabeli rendszer. E kivitelnél azonban a 6 ernyőző 75 pajzsok közvetlenül a fékezőrács tartószerveim vannak megerősítve és így 'kényszerűéin ugyanaz a potenciáljuk van, mint a fékezőrácsnak. Az ernyőző pajzsokat közvetlenül felhasználhatjuk a fékezőrácsot 80 alkotó tekercs hordozójaként. A fékezőrács és az anóda közötti elektronoktól mentes térben errnyőzőrácsot természetesein akkor is alkalmazhatunk, ha az elektródák alakja a rajzban feltüntetietít 85 alakokétól eltérő. Ha például a rácsokat csak az egyik oldalukon erősítjük tartószervekre, akkor árnyékoló pajzsot csak ezen az oldalon alkalmazunk. Viszont három vagy négy árnyékoló pajzsot is ellrenr 90 deizhetünk az elektródarendszer kerületén, ha miniden egyes rácsnak ugyanennyi tartószerve van és így három vagy négy kisülésmeintes térrész keletkezik. Az árnyékoló pajzsnak, illetőleg paj- 95 zsoknák a fékezőrács és az anóda közötti elrendezése eiHőnyösebb. annál a kivitelnél, amelynél ilyen pajzsokat a fékezőrács és a katóda közölt alkaümazumb, mert az ernyőző pajzs ezen a helyen a kisüllési fo- 100 lyamatot -gyakorlatilag egyáltalán nem befolyásolja, míg a fékezőrácsom belül elrendezett pajzs bizonyos esetekben elektrontértöltéseket okozhat. Az anóda és a vezérlőrács közötti kapa- 105 citás azzal is csökkenthető volna, hogy az anódát bádogíszegmemsekből készítjük, melyebnek szélessége csak a kisülő árammal kitöltött térrészre terjed. Ennek a megoldásnak azonban hátrányai vannak, 110 mert egyrészt a kisülési térnek kifelé Való ennyőzése nem kifogástalaln és külső mezők könnyen zavarokat okozhatnak, másrészt pedig az ilyen, csupán Szegmensalakú bádogokból álló anóda mechanikus szilárd- 115 sága kicsiny. A rendszer felépítése is nehézkesebb, mert az egydarabból készült anóda összetartó hatása hiányzik.