125175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bádogok mélyhúzhatóságának vizsgálatára
"í , *#•** Megjelent 1940. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS ÍSSITÖ. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — S. 18084. ALAPSZÁM. Eljárás bádogok mélyhúzhatóságának vizsgálatára. Vereinigte Stahlwerke Aktiengesellschaft, Düsseldorf. A bejelentés napja 1934. évi július hó 30.* Németországi elsőbbsége 1934. évi április hó 20. Mélyhúzáshoz való bádogok mélyíthetőségót rendszerint az Erielisen-készülékkel, illetőleg olyan készülékkel állapítják meg, amelyek hasonló módon dolgoznak, Emel-5 lett a tüskét mindaddig nyoanják szorosan befogott bádoglemezbe, míg a kisajtolt vagy kinyomott sapka le nem szakad. Azonban a tulajdonképerii nyúlás, mint az a gyakorlatban folyik le, nem köveí-10 kezik be. Ez az eljárás csupán bonyolult szakítási eljárás. Mivel azok az eredniónyek, amielyefcet ezen ,a készüléken vizsgált bádogokkal értek el, sokszor nem felelnek meg ia valóságnak, oly vizsgálóké-15 szül ékeket képeztek ki, amelyekkel a valóságot, illetőleg a valóságos viszonyokat megközelítik. A Poimp—Sieibel-féle vizsgálókészüléknél köralakban kimetszett bádogot addig húznak át, amíg repedések 20 képződnek. Más eljárásoknál, például az AEG-eljárásnál tarosakból fazekakat húznak. Az alakíthatóság mértéke itt a húzott fazék átmérőjének a kiindulási tárcsa átmérőjéhez való viszonya. Mindezek 25 az eljárások nem elégítenek ki. Ezek az eljárások a gyakorlati viszonyokat csak igen kevéssé közelítették meg és pedig azért, mert ,az üzeműben 'sokszor több húzást végeznek és a megmunkált anyag 30 minden húzás alkalmával hidegen való alakításon esik át és ennek következtéiben fokozatosan keményedik. B felismerés alapján javasolták üzemszerűen egy vagy több fokozatban húzott fazékból szalagok kivágását, amely szalagok időről időre-35 bizonyos alakítási értékeket mutatnak, mire az Erichsen-készülékkel az alakított szalagokban még meglévő húzhatóságot mérik. Ez az eljárás kényelmetlen és nehéz, mert a próbadarabek és a szerszámok 40 elkészítése nem egyszerű. Ezért megkísérelték, hogy trapézalakú ék: húzásával a szerkezeti anyag viselkedését hasonló módon utánozzák, mint az a miélyhúzásnál való átalakításkor történik. Emellett a ^ felső ékszélessíégnek az alsó ékszélességhez való viszonya a bádog mélyhúzásának mértéke.; Az az alakítás, amelyet ily módon érünk el, igen csekély, úgyhogy a mélyhúzásnál a gyakorlatban fellépő vi- 50 szonyokra érvényes általános következtetések szintén nem. lehetségesek. Az ezzel az eljárással elért összalakítás például legfeljebb 20—30%, míg a gyakorlati mélyhúzásnál 50—70% alakítás lép fel. 55 Ugy találtuk, hogy valamely szerkezeti anyag mélyíthetősége a hidegen való alakítás különböző fokai, tehát különböző mélyhúzási fokozatok szerint igen egyszerűén és gazdaságosan meghatározható, ha RO az éskhúzópróbát laz Erichsen-próbával kötjük össze. Emellett szükséges, hogy az éket illetőleg az ékhúzóberendezést úgy képezzük ki, hogy tekintélyes széleiaségű szalagokat nagy deformálási fokokkal 65 húzhassunk ki ós hogy e iszalagokon ezután a még meglévő mélyíthetősóget az Eirlchsen-próibával meghat árazhassuk. Az * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: 56897.
