125146. lajstromszámú szabadalom • Semlegesített erősítő kapcsolás, különösen ultrarövidhullámokhoz
2 135116. la. ábrában tüntettük fel. Gi és G2 a két cső rácspontjai, E a föld és A az anód potenciáljával azonos potenciálú pont, Kj és K2 a katódák. Az la. ábrában alkalö:nazott többi hivatkozási jel megfelel az .1. ábrában használt hivatkozási jeleknek. Az la. ábrából világosan látható, hogy a bemenőkör és a kimenőkör között semmiféle csatolás nem áll fenn és a csatolás to megszüntetése az 5 katódakörnek a 4 kimenő csévéhez való ratlakozási pontjától is független. A semlegesítés teljes mértékű megtartása mellett a 4 csévén az érintkező eltolható és így a csillapítás 15 megszüntethető vagy fokozható. A csillapítás megszüntetése különösen előnyös, mert ez a megkettőzött frekvenciát befolyásolná, úgyhogy ez esetben a találmány szerinti kapcsolás az egész hasznos 20 frekvencia szempontjából csilla pításmenfces, míg az alapfrekvenciával szembeni tulajdonságai változatlanok. A katódkör és a kimenőkör közötti szabályozható csatlakoztatásnak" e működésmódja azon 25 ilapul, hogy a kapcsolásban nagyságában és fázisában beállítható rács váltófeszültséget létesítünk, mimellett az érintkező eltolásán kívül a katódkör hangolása is 3lőnyös. 80 Az 1. ábra szerinti kapcsolás két külön 5 és 5' katódkörrel dolgozik, amelyek azonban egyetlen 5 katódkörrel is helyettesíthetők. Ilyen megoldást mutat a 2. ábra. Ebben az esetben azonban a 35 'catódákat 6 impedanciákon át kell egymással összekötni és a katódkört ennek az impedanciának egy közbenső pontjához kell kapcsolni. A 2. ábra szerinti kapcsolásnak meg-40 "elélő hídkapcsolás az la. ábrából közvetlenül adódik, úgyhogy azt nem kell külön leírnunk, csupán azt emeljük ki, hogy a semlegesítés fenntartása végett '.ermészetesen a Gu G a , K1} K 2 pontok íl Utal meghatározott hídnak egyensúlyban kell lennie. Emellett a semlegesítésre a 4 csőben elcsúsztatható érintkező helyzetének semmiféle befolyása nincsen. A csillapítás megszüntetésének lehető-50 régé különösen deciméterhullámokkal dolgozó berendezéseknél rendkívül fontos, nert ezek a hullámok csak a csillapításiák igen messzemenő megszüntetése mellett erősíthetők. 55 Ha az 1. vagy 2. ábra szerinti kapcsolásban a 2 csövet nem fűtjük, vagy azt utánképzéssel helyettesítjük, úgy egyébként változatlanul hagyott kapcsolás ecsetén ugyanazt a hatást érjük el, mint fűtött cső esetében, csupán a frek- 60 vencia megkettőzése marad el és az erősítés 1:1 frekvenciaarányú. Az ilyen semlegesített egycsöves kapcsolás mellett is előnyös, ha szabályozható, illetőleg megszüntethető csillapítással dolgozunk. C5 Ha a csőutánképzéshez nem kapacitásokat, hanem induktivitásokat használunk és csak a csőben fellépő egyes impedanciák viszonyát képezzük után, akkor a 3. ábrabeli megoldáshoz jutunk, 70 amely egyszerűsége következtében kis Jvullámkörzeteknél különösen előnyösen alkalmazható. Ez a kapcsolás az eddig leírt kapcsolásoktól csak abban tér el, hogy a kimenőkört nem a 4 induktivitás, 75 hanem a 2 induktivitás alkotja, amely a csőkapacitások viszonyának megfelelően meg van osztva. A 3 bemenőkör rácsa az 1 cső rácsa és a 2 induktivitás szimmetriapontja között van. Ez a kapcsolás 80 is lényegében kiegyenlített hídkapcsolást alkot, amelynél a visszacsatolás foka járulékosan, a híd egyensúlyának lényeges befolyása nélkül megváltoztatható. Ez a kapcsolás természetcsen nem teljesen 85 független a hullámoktól, mert a híd kapacitásokat és induktivitásokat is tartalmaz. Kicsiny hullámkörzetek esetén azonban ez a körülmény gyakorlati hátrányt nem jelent. 90 A találmány szerinti kapcsolás továbbfejlesztését alkotja a frekvencia megkettőzésére való olyan kapcsolás is, amelynek változtatható katódköre van. Ha ezt a kapcsolást ultrarövid hullámok- 95 hoz, például deciméterhullámokhoz használj uk, akkor az elektróda hozzávezet esek induktivitásai általában még a külső rezgőkör részeinek induktivitásaitól lényegesen nem térnek el. A két cső anódái, 100 illetőleg katódái tehát gyakorlatilag nem kapcsolhatók össze úgy, amint azt a fenti kiviteli példák kapcsán ismertettük. Deciméterhullámok esetére használható a 4. ábrában feltüntetett kapcsolás, amely 105 az la. ábrabeli kapcsolásnak lényegileg azzal az eltéréssel felel meg, hogy járulékosan még az elektróda hozzávezet esek íg , la , lk induktivitásait tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy az anódák, illetőleg 110 a katódák között ellenütemű feszültségek keletkezhetnek. Csupán a frekvencia megkétszerezésére való üzemben ez az állapot ugyan nem állhat be, mert az anódák azonos ütemben dolgoznak, ez esetben 115 • azonban belső visszahatás útján kell a
