125128. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisülésikészülék többször egymásután következő sugárzással
2 125128 szerkezet védő rácsára esnek. Eredménye ennek, hogy a különböző dieJektromos alkatelemek negatív tolltest kapnak és kiegyensúlyozó feszültséget vesznek fel, mely 5 jelentékeny mértékben zavarja a szerkezetben, a mezők eloszlását és így rontja az elektronok összegyűjtését. Ily módon első sorban a készülék, erősítésének összegyütthatója csökken. Minti-10 íiogy továbbá az így felhalmozott töltéseket nagyellenállású levezetési utak a kívánt idő alatt nem szüntethelik meg, azzal! a jelenséggel kell számolnunk, hogy abban az esetben, ha az erősítési jel gyorsan vál-15 tozik, új feszültségi egyensúly nem állhat be és í,gy a működési feltétellek folytonosan változnak. Az erősítő készüllek működési görbéje helytelenné válik és állandósága többé már nem kielégítő. 20 A találmány elektron-sokszorozó készülék oly segédeszközökkel, amelyek az elektronsugár jobb összegyűjtését biztosítják, ami a működés nagyobbfokú állandóságát és nagyobb erősítési együtthatót eredlmé-25 nyez. Elektronsokszorozó készüllékeknél is az erősítési együttható legnagyobb elérhető értékét az a körülmény korlátozza, hogy a készülék a kezdeti középértékű áramot 80 ugyanolyan mértékben erősíti, mint a jeleket alkotó változásokat és így az utolsó tárcsák számos és aránylag nagysebességű elektron erőteljes sugárzásának hatása alá kerülnek. Az energia eredő szóródása a 35 tárcsák elpusztulását sietteti. Ezek a tárcsák ugyanis általában a hőmérséklet emelkedésével szemben különösen érzékenyek, minthogy például oxidált ezüst rétegre felvitt alikáli- vagy földalkálifém hár-40 tyájából állanak. A találmány szerint továbbá a szerkezet kiellő hűtéséről gondoskodunk, amellyel lehetővé tesszük, hogy a szekunder sugárzási felületek gyakorlati rongálása nélkül 45 nagyobbfokú erősítést érjünk el. Ismeretes, hogy minden elektronkisülési készüléknél alapzörejek jelentkeznek, amelyek különböző okoktól erednek; így például a sugárzás kezdeti forrásától, a ve-50 zetők hővillamos gerjesztésétől vagy valamely más októl származhatnak. Elektronsokszorozó készülékeknél további alap zörejeket okoz az a körülmény, hagy a fényvilllamos katód vagy szekulndersugárzási 55 tárcsák sugárzó felületének még aránylag alacsony hőmérsékleteknél is természetes hővillamos sugárzása van. Ismeretes, hogy ezek a sugárzások szabálytalanul ingadozz . nak és ezek az ingadozások a szerkezet következő fokozataiban erősítés után alap- 60 zörejekét okoznak. A találmány ezt az alapzörejt az erősítő szerkezet kellő hűtésével csökkenti. Általában a találmány olyan elektronsokszorozó készülék, amelynél a tárcsákon ^s 65 a katódon kívül az alkatelemeknek olyan szerkezete van, hogy azokhoz meghatározott feszültség vezethető, amelyet úgy választunk, hogy az elektronok összegyűjtésénél közreműködjék. , 70 A találmány fő jellemzője szarint az elektronsokszorozó készüléknél a szekunder-sugárzási szerkezet körül jóvezető anyagból valló védő burkolat van, amelynek előre meghatározott feszültség adható, 75 A találmány további jellemzője szerint a védő burkolatnak vagy fémburának hűtő szerkezete van. A találmány további jellemzője szerint a katódot és a szekunder-sugárzáshoz vald 80 elektródokat segéd vezető elektródok veszik körül, amelyeknek kellően választott feszültség adható. Ezek a segéde:|ektrodok sík vagy hengeres védő gyűrűk vagy pedig1 nyúlványaik vannak, amelyek a szerkezet 85 szigetelő részeit az elektronok ütközésével szemben megvédik. A találmányt részletesebben a következőkben a mellékelt rajzok kapcsán ismertetjük, amelyeken a találmány szerinti 90 készülék néhány kiviteli alakját példa gyanánt vázlatosan ábrázoltuk. Az 1. ábra hővillamos katőddal felszerelt csöves elektronsokszorozó készüllék hosszmetszete. A ' 95 2. ábra harántmetszet az 1. ábra A—A vonala mentén. A 3. ábra fényvillamos katóddal felszerelt csöves elektronsokszorozó készülék hosszmetszete. A 100 ' 4. ábra harántmetszet a 3. ábra B—B vonala mentén. Az 5. ábra a találmáany szerinti csőszerkezet módosított részletének metszete. A 6. ábra a találmány szerinti készülékhez 105 való .áramkörelrendezés. Az, 1. ábrán példa gyanánt ábrázolt készülékinek légzáró burkolata van, amelyet fémből, pélldául rézből készült (1) csői ós ennek mindkét végére forrasztott, üveg- 110 bői vagy más illyen szigetelő anyagból készült (2, 21 ) burák alkotnak. Ezeknek a buráknak (3, S1 ) lábrészeik vannak, amelyek a (4, 41 ) talpakban vagy sajtolt részekben végződnek. Az utóbbiakon a be- 115 forrasztott áramhozzávezető huzalok mennek át. Az elektronsokszorozó szerkezet az (1)
