125069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőtartalmú anyagok keményítőjének elcukrosítására

2 125069. korlátozott gazdasági és ipari jelentőségű és nem ment át általánosan a gyakorlatba. Azt találtuk, hogy a keményítő rend-5 kívül egyszerűen elcukrosítható a találmány szerinti új eljárással, melynél nem szükséges, hogy akár az ismert eszközöket, mint pl. savakat, malátát vagy előzetes folyósítást, alkalmazzuk, akár pedig 10 a magas hőmérsékleten való főzést vagy a bonyolult különleges készülékeket használjuk. A találmány szerinti eljárás lényegileg abban van, hogy a keményítőtartalmú 15 anyagot, melynek keményítőtartalmát cukorrá akarjuk átalakítani, vízben szuszpendáljuk, (pl. 1 rész keményítőtartalmú anyagot 5 rész vízben) és az elegyet a már ismert hidrolizáló enzimek és bizo-20 nyos keményítőtartalmú anyagokban tartalmazott koenzimek együttes hatásának vetjük alá, mely utóbbiaknak az a tulajdonságuk, hogy az enzimek hidrolizáló hatását katalizálják. Ezt a tulajdonságot 25 eddig még sohasem észlelték és így nem is használták ki. Megállapítottuk, hogy a találmány szerinti eljárás foganatosításának és a keményítő legnagyobb mértékű hidro-30 lízisének legkedvezőbb feltételei a következők: a) eléggé finoman elosztott keményítőtartalmú anyag feldolgozása, b) olyan hidrolizáló enzimadag alkal-35 mazása, mely a hidrolizálandó keményítő 1/10.000 részétől 1/200 részéig terjedő mennyiségének felel meg, az enzimek hidrolizálóképessége szerint, c) a hidrolízisnek 35—80 C°-ig terjedő 40 hőmérsékleten való foganatosítása, d) a hidrolízisnek 1 órától 5 óráig terjedő időtartamon való foganatosítása; e) ha maga az elcukrosítandó keményítőtartalmú anyag tartalmazza a koen-45 zimet, úgy az a mennyiség, amely ebből a feldolgozott kiindulási anyagok révén közvetlenül alkalmazásra kerül, általában elegendő ahhoz, hogy a hidrolízis jó hatásfokát biztosítsa; 50 f) ha oly keményítőtartalmú anyagot dolgozunk fel, amely természettől fogva nem tartalmaz koenzimeket vagy amelyben az eredetileg jelenvolt koenzimek a kiindulási anyagnak előzetes kezelése, pl. 55 80° fölé való hevítése folytán elroncsolódtak, úgy megfelelő mennyiségű oly keményítőtartalmú anyagot adagolunk, amely természettől fogva tartalmazza a koenzimeket vagy pedig bizonyos menynyiségű ilyen koenzimeket tartalmazó 60 kivonatot adagolunk, melyet ismert módszerekkel állíthatunk elő. Alantiakban a találmány szerinti eljárás gyakorlati foganatosítási módját néhány példa kapcsán ismertetjük, meg- 65 jegyezve, hogy a találmány nincs e példákra korlátozva. 1. példa. A keményítőtartalmú anyagok eredetileg tartalmaznak koenzimeket. 70 Őrölt búzát vízben szuszpendálunk és pedig 20 kg-ot az elegy 100 literére vonatkoztatva. Az elegyhez ezután oly mennyiségű hidrolizáló enzimet adagolunk, amely 75 megfelel 50 g-nak 100 kg hidrolizálandó keményítőre vonatkoztatva. Alkalmazhatunk bármely ismeretes hidrolizáló enzimet, azonban azt találtuk, hogy a „superclastase" kereskedelmi név alatt 80 ismeretes enzimtermék különösen kitűnő eredményeket ad. Az egész tömeget 1 órán át mozgatás közben 55 és 65 C° közötti hőmérsékleten tartjuk, mikoris a keményítő igen jó hozadékkal cukorrá 85 alakult át. Ha a művelet végcélja alkohol előállítása, úgy a hidrolizált masszát alkoholos erjesztésnek vetjük alá, mikoris a normális ipari alkoholtermelési hányadokat 90 kapjuk. 2. Példa. A keményítőtartalmú anyag eredetileg nem tartalmaz koenzimeket. Kiindulási anyagként hántolt rizst al- 95 kalmazunk, melyhez a szükséges koenzimeket a kiindulási anyag f elmen ny is égének megfelelő búzakorpa hozzáadásával adagoljuk. Az elegyet szuszpendáljuk és pedig 100 25 kg-t 100 liter vízben, mimellett a vízhez adagoljuk az ismert hidrolizáló enzimeket és az egész tömeget 50—60° hőmérsékleten tartjuk. Másfél órai rázás után az elcukrosítási művelet befejező- 105 dött, mire az elegyet, ha kívánjuk, alkoholos erjesztésnek vethetjük alá. 3. Példa. A keményítőtartalmú anyag eredetileg nem tartalmaz koenzimeket. lto Hántolt rizshez 100 kg keményítőre vonatkoztatott 100 g mennyiségben koenzimeket adagolunk, melyeket ismertrnód-