125056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenőolajok előállítására

2 12 505C. vetjük alá, amikoris a krakkolás feltéte­leit úgy választjuk, hogy telítetlen szén­hidrogénekben gazdag szénhidrogénkeve­rék képződik. A szénoxidokból és hidro-5 génből kapott cseppfolyós szénhidrogé­nek említett frakcióinak ilyen krakkolását előnyösen mérsékelt nyomáson, pl. 12—15 atm. túlnyomáson és 450° és 550° közötti hőmérsékleteken végezzük. A krakkolással <o kapott, nagy telítetlen szénhidrogén­tartalmú krakkolási termékeket, egészben vagy részben, azaz bizonyos frakciók ledesztillálása után magában véve ismert módon vízmentes alumíniumkloriddal (15 vagy hasonló, kondenzálóan ható szerek­kel hozzuk össze, amikoris kondenzálás­sal és polimerizálással viszkóz olajokat kapunk, melyeknek, kenőolajokként használva, rendkívül előnyös tulajdon-20 ságaik vannak. A termékek viszkozitása a hőmérséklettől egész rendkívülien cse­kély mértékben függ, azaz rendkívülien előnyös viszkozitási pólusmagasságuk és másrészt olyan alacsony dermedési pont-25 juk van, hogy a szintézissel kapott kenő­olaj még alacsony külső vagy üzemi hő­mérsékleten is kenőanyagként hat. Külö­nösen jól használható kenőolajokat kap­tunk a krakkolási termékek 200°-ig forró 8) részeinek felhasználásával. Ezek minde­nekelőtt említésreméltóan alacsony der­medési pontjukkal tűnnek ki. így pl. olyan kenőolajokat kaptunk, melyek visz­kozitási pólusmagassága 1,75—1,9 ab-35 szolút, viszkozitása 50 C°-on 12—22°E és dermedési pontja —32 C° és —20 C° között van. Különösen kiemelendő az olajfilm rendkívül nagy szakítási szilárd­sága erősen megterhelt csapágyakban. 4() Az új kenőolaj éppen ennél a tulajdon­ságánál fogva, alacsony dermedési pont­jával kapcsoltan, számos felhasználási célra különösen alkalmasnak mutatkozik. A.z eljárás szerint kapott kenőolajok 45 tulajdonságai a gyantaképződési, vala­mint a kenőolajok elkokszosodásánál fel­lépő szénképződési hajlam tekintetében •i legjobb kenőolajok erre vonatkozó ulajdonságainak semmilyen tekintetben 50 sem állnak mögötte. A kondenzálószerek mennyisége, mely­re a leírt módon kapott krakkolási ter­nékek kondenzálásához -és polimerizálá­sához szükségünk van, a szokásos határok .55 Cözött mozog. Azt találtuk azonban, hogy épen az eljárás szerint alkalmazott ki­indulási anyag a kondenzálószernek a kiindulási szénhidrogének új adagainak kondenzálását célzó többszörös felhasz­nálását engedi meg. A termékek külön- 60 választása után fennmaradó, a konden­zálószert tartalmazó réteget tehát a talál­mány értelmében ugyanezekhez a konden­zálási reakciókhoz többször felhasznál­hatjuk. Célszerű a már használt konden- 65 zálószer ismételt alkalmazásánál a kon­denzálási hőmérsékletet esetről-esetre megfelelően fokozni. Ez a művelet az eljárás foganatosításához szükséges kon­denzálószerek lényeges megtakarításával 70 jár. Emellett a kondenzálószer többszörös alkalmazásánál a kenőolajok minőségének megrosszabbodását nem észleltük. így pl. az első adaghoz használt katalizátort új adagokkal végzett kondenzálási reakciók- 75 hoz nyolc ízben használtuk anélkül, hogy kimerült volna. Míg az eddig ismert szin­tézises kenőolajok előállítását célzó eljárá­soknál 6—10 rész termelt kenőolajra 1 rész alumíniumkloridra volt szükség, 80 a kenőolajoknak a jelen eljárás szerinti előállításánál ugyanaz a katalizátor több­szöri felhasználásával a szükséges meny­nyiséget legalább 1/10-ére csökkentjük. Az eljárás szerinti kondenzálószerben 85 elért megtakarítást, melyet az alumínium­kloridnak a kondenzálandó kiindulási anyagok új adagaival való többszörös összehozása tesz lehetővé, semmiesetre sem lehetett előrelátni. Sőt inkább attól 90 kellett tartani, hogy éppen a krakkolással kapott szénhidrogénkeverékek, miután elgyantásodásra hajlamos alkotórészeket tartalmaznak, a katalizátort a legrövi­debb időn belül használhatatlanná teszik. 95 Tényleg azonban ennek ellenkezőjét fi­gyelhettük meg. A cseppfolyós krakkolási termékek kondenzálásánál reakcióba nem lépett szénhidrogénrészeket a kenőolajoktól 100 való különválasztásuk után újólag krak­kolásnak és ismételt feldolgozásnak vet­hetjük alá. A találmányt az alábbi példákkal köze­lebbről magyarázzuk: 405 1. Példa: 1 térfogatrész szénoxidból és 2 tér­fogatrész hidrogénből levő,kénvegyüle­tektől megtisztított gázt kb. 180°-on és közönséges nyomáson kobaltkatalizátor no fölött elvezetünk. Reakciógá/>t kapunk, hielyből lehűlés után cseppfolyós szén­hidrogének válnak ki. A reakciógázt aktív szén fölött vezetjük át, hogy belőle < a gázalakúan maradt, alacsonyan forró 115

Next

/
Thumbnails
Contents