125054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formált alakzatoknak poliamidekből való előállítására

ß 135054. ható, mimellett a tömegnek megömlesztéséhez 250 C°-nál magasabb hőmérséklet szükséges. Általában vonatkozik a találmány olyan öntőmasszák alkalmazására, 5 melyek kristályos, szintetikus, egyenesláncú polimereket más anyagokkal, melyek között töltőanyagok és gyanták is lehetnek, keverten tartalmaznak. A találmány szerinti öntésnél előnyös, 10 ha oxigénnek a megömlesztett vagy ömledő töltettel való érintkezését kizárjuk. Ezt elérjük azzal, ha a töltetet közömbös, nem oxidáló gázzal, mint például széndioxiddal, nitrogénnel vagy gőzzel 15 vesszük körül. Ellenkező esetben a tömeg oxidativ bomlás következtében feketedik vagy színt változtat. Ez az elővigyázatossági rendszabály különösen a magasabb olvadáspontú poliamidek öntésénél 20 fontos. Az az alak, amelyben a polimert az ömlesztőkamrába szállítjuk, akár pehely, akár szelet, akár poralak, külsőleg a feldolgozás könnyűségéhez, a megömlesz-25 téshez szükséges legrövidebb időtartamhoz és a polimer rugalmasságához igazodik, így finoman porított polimer könynyen nagy térfogatú és ezért nehezen dolgozható fel kielégítő módon, míg a 30 különösen durva anyag meglehetősen lassan ömlik meg a kamrában. Nagymértékben rugalmas polimereket nem lehet közönséges értelemben megőrölni vagy porítani, hanem azokat előbb alkal-35 mas kicsiny darabra kell szétvágni. Poliamidek öntésére való azok az eljárások, melyeknek lényege abban van, hogy a megömlesztett poliamidét fröccsöntő vagy oly öntőgép fúvókájához ve-40 zetjük, mely szeleppel van ellátva és amelyhez a megömlesztett poliamidét a megömlesztett anyagottartalmazó tárolótartányból vezetjük, különösen értékesek. Az ilyen öntőeljárás elvét az 1. példá-45 ban ismertettük, amelynél a készlettartányt váltakozva, mint a polimer előállítására való reakciós kamrát és az öntőgép munkaideje közben, mint a folyékony polimer forrását alkalmaztuk. 50 Folytatólagosan dolgozhatunk oly értelemben is, hogy a polimert előállítása közben folytonosan szállítjuk az ömlesztőkamrába vagy közvetlenül a fröccsöntővagy öntőgép fúvókájához vagy oly c5 készlettartányba, amely az ilyen fajta gép ömlesztőkamráját vagy fúvókáját látja el anyaggal. A megömlesztett polimer előállítására való egy másik módszer abban van, hogy alkalmas módon felhevített ömlesztőrost élyt alkalmazunk, 60 mely a szilárd polimert megömleszti vagy az öntőeljárásnál keletkezett hulladékot, például hibás tárgyakat, a hozzávezető csatornákban és az öntőlyukban visszamaradt vagy túlömlött anyagot ömleszti 65 meg. Az ilymódon előállított, megömlesztett polimert végül tetszőleges módon, amint azt fent ismertettük, fröccsöntőgép fúvókájához vezetjük. Ilyen időt megtakarító eljárások, ami- 70 nőket fent leírtunk, a közönséges önthető folyékony tömegekhez, ezeknek az anyagoknak más előállítási eljárása miatt és azért is, mert azok magasabb hőfoknál nem hőállékonyak, nem alkalmazhatók. 75 Ez az utóbbi tulajdonság azonban a poliamideknél kiváló, úgyhogy ezek az anyagok az említett eljárásokhoz különösen alkalmasak. így példának okáért polihexametilénadipinsavamid oxigéntől 80 mentes térben bomlás bekövetkezte nélkül több óra hosszat hevíthető 272 C°-on. Az a hőmérsékleti körzet, amelyben fröccsöntést eredménnyel végezhetünk, minden adott polimerhez meglehetősen 85 tág és azt az egyes tömegek tulajdonságai szabják meg. A gyakorlatban a legjobb hőmérsékleti körzetet meglehetős könynyen állapíthatjuk meg, ha kiválasztott hőfokoknál több öntést végzünk. így 90 példának okáért olyan tömeget, amely N-etil-o és p-toluolszulfonamid keverékének 17%-át, 13% p-tercieramilfenolt és 70% polihexametilénadipamidet tartalmazott, 246 C° hengerfalhőmérsékletnél 95 eredménnyel öntöttünk, míg nagyobb hőmérsékletek, nevezetesen 254 C° alkalmazása mellett a megömlött tömeg gyorsan lépett ki a fúvókából és alacsonyabb hőmérsékleteknél, nevezetesen 232 C°- 100 nál, a tömeget egyáltalán nem lehetett folyékonnyá tenni. Ez következik a termék kristályos voltából. Mint fent már hangsúlyoztuk, kristályos anyagnak egyik alapvető tulajdonsága a képlékeny törne- i05 gekkel ellentétben abban van, hogy élesen elhatárolt olvadáspontja van. így könynyen érthető, hogy számbavéve a hengerfalak és a tömeg közötti gyors hőátadást, az olvadáspont alatti hőmérsék- no létnél még túlságos nagy nyomások alatt sem következik be folyósodás, míg a hőmérsékletnek az olvadáspont fölé való akár csak csekély mértékű emelése is, nagyobb mértékű elfolyósodást okoz, 115 mint amilyenre a szokásos fröccsöntéses