125050. lajstromszámú szabadalom • Ultrarövidhullámú cső
:2 125050. képezhetik, amelyek a célnak megfelelő helyeken vagy gaívánosan vannak egymás^sal összekötve vagy pedig csak csekély feszülbségkülönbséget kapnak. — A körül•5 zárt (elektróda megtámasztására valö ezen szigetelőket célszerűen az üreges test rezgésének feszültségi csomóiban rendezzük el. E rendszabállyal a dielektromós 'csillapítási veszteségek igen kis értéken •ítart-10 hatók. Ha az üreiges testtől körülzárt elektródákat felülletszerűen, különösen sík vagy hengeres felületekként képezzük ki, még pedig olykép, hogy keskeny oldalaik szo'15 rosan az üreges test faláig terjednek, úgy azok az üreges test terét oly terekre osztják, amelyek a képződött rések) révén egymással csatolva vannak. Ha pl. a rezonátort — a törzsszabadalom szerinti szer-20 kezetekhez hasonlóan — henger-szimmetriás Lecher-rendszerként képezzük ki, úgy az üreges testben elrendezett elektródát célszerűen üreges henger alakjában készítjük. Ha az üreges rezonátort középső 25 részében gerjesztjük, úgy ott feszültségi maximum hely, homlokEelületiein pedig feszültségi csomók keletkeznek. Ez esetben az üreges test hom tokfelületei és a körülzárt elektróda között a végeken képziő:30 dött rések a rezgési csomókkal esnek öszsze. E csomó vonalak közeliében rendezzük el előnyösein, a megerősítésre való szigetelőke1 !, valamint a körülzárt elektródához való áram.hozlzávezetést is. 35 Az üreges rezonátortól, körülzárt elektróda továbbá több részből is állhat, melyeik egymástól szigeteltek és pl. különböző egyentészültségékct kapnak. A találmány szerinti elektroncső gerjesztésére az 40 ismert kapcsolások bármelyikét, de különösein a fékmezős kapcsolást alkalmazhatjuk. — A rezonátor csekély csillapítása következtében az elektródákon nagy vezérlőfeszültiségek adódnak. Ezek az elek-45 troináramlásnak jó átvezérllését teszik lehetővé és a cső jó hatásfokát eredményezik. Ha a zárt üreges rezonátort a fékmezős kapcsolásban akarjuk gerjeszteni, úgy cél-50 szerűen a rácselektródát, jobb hőelvezetés céljából, az üreges rezonátor külső falaival gaívánosan összekötjük. A körülzárt elektróda ebben az esetben a többnyire negatív potenciálon levő fékezőelek-55 tróda. Avégből, hogy a rács és fékezőeltektróda közötti (térbe belépő elek trónok átvezérlésének a javítását érjük él), .pl. a fékezoelektródával kapcsolatban még járulékos vezérlöellektróidákat rendezhetünk el, ame- 60 lyek a katód és rács közötti térben az emisszió vezérlését létesítik. A találmány további jellegzetességeit a következőkben a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük. Az 65 1. ábra oly ultrarövidhullámú cső hosszmetszete, amelynél a rezonátor mezőterét1 edény alakú külső vezető és az edényfenék közelében szabadon végződő vezető határolja. A 70 2. ábra oly ultrarövidhullámú cső hosszmetszete, a 3. ábra pedig keresztmetszete, melynél! a belső- és a külső vezető az egyik végen egymással gaívánosan összekapcsoltak. A 75 4. és 5. ábra a 2. és 3. ábrához hasonló ultrarövidhullámú cső hossz-j ill. keresztmetszete a katód és a rács közötti külön vezérlőelektródákkal. Az 1. ábra szerinti cső lényegileg a 80 fémből készüli edényalakú, hengeres (1) üreges .testből (külső vezető) és az edényfönék közelében szabadon végződő koncentrikus (2) fémhengerből (belső vezető) áll. A belső vezető üreges kiképzésű; végén 85 a X3) ráccsal, és annak belsejében a hajtűalákú (4) kálóddal! ellátott. A katódot az (5) szigetelőtest rögzíti a (2) belső vezető végén. A két ((i. (!') katódhozzávezelés szigetelte.!1 ., van a (2) belső ve- 90 zctőn átvezetve. A két (7, 7") fémgyűrű, amelyeken a katódihozzávezetések ugyancsak szigeteltem vannak átvezetve, a rácselektróda és az üreges belső vezető belsejében oly testeket határol! isi, amelyek 95 a gerjesztésre kerülő re zoná tort érre szemben más rezgésszámúak. Az edény alakú (1) üreges test be Ilse jéhen az üreges hengeralakként kiképezett (8) elektróda (közbenső elektróda) van, 100 amely a (9) szigetelő testek segítségével, az üreges test belsejében levő homlokfelüleleken van megtámasztva úgy, hogy sem tengelyirányban, sem sugárirányban nem mozoghat. A (8) közbenső elektróda a 105 rajzolt foganatosítási példánál csak kevéssel rövidebb, mint a hengeres (1) külső vezető úgy, hogy a külső és belső vezető közötti hengeralakú tér két térre van megosztva, amelyek keskeny réseken át a vé- 110 giekein egymással közlekednek. A (8) közbenső elektróda átmérője akkora, hogy a belső vezető és a közbenső elektróda közötti távolság nagy, a közbenső elektróda és a külső vezető közötti távolság pedig 115 kicsi. így két, egyenlő saját frekvenciájú, die különböző nagy hullámellenállású rezonátortén keletkezik, amelyek a végeken
