125008. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

2 125008. vei felemelhető, úgyhogy a füstcsatorna az akna alsó részével van közlekedésben az alatt az idő alatt, míg az aknát feltöltik. A tűzaknából a meleg égéstermékek az I. 5 ábrán látható kettős edényű pótfűiőtestbe jutnak. A (11) pótfűtőtest belső edényének kúposán kiképezett alsó részén az égéstermékek szétterelődnek, a két edény között felfelé áramlanak és a külső edény 10 felső részében össze terelőd ve a kürtön át távoznak. A pótfűtőtest két edénye között végig áramló me lej* égéstermékek melegüket a vékony falú (10) külső lemezköpeiiyen át hővezetés útján leadják. A (11) 15 belső edényt az áramló mele«' égéstermék szintén átmelegíti. Az ábrán látható ^9 és 12) légcsövek a belső edény és a külső levegőtér között közlekedést létesítenek. A belső edényben felmelegedett levegő a .20 felső légcsatornákon a nyilakkal jelzett úton kiáramlik. Az égéstermékek melegük legnagyobb részét a fűtőtesten leadják és a kürtőbe csak annyi meleg áramlik, ainenyuiyi a kellő léghuzam fenntartására és 25 annak megakadályozására, hogy az égéstermékek le ne csapódhassanak, feltétlenül szükséges. A kályhának működése a következő. Az I. ábrán látható (1) töltőajtón át egy kevés 30 tüzelőanyagot teszünk az akna alsó részében elhelyezett (5) roslélyra. A tüzelőanyagot meggyújtva addig tüzelünk, amíg az akna jól át nem melegszik. Amikor ezt elértük, a (8) csapólemezt egy kar segítséjgé-35 vei átváltjuk, ezáltal a füstcsatorna felső részét elzárjuk, ennek következtében a léghuzat az alsó rostély felé irányul. A felső töltőajtón át az aknát teljesen megtöltjük tüzelőanyaggal. Kzután a (2) felső ajtón át -40 betoljuk a második rostélyt. A felső töltőajtót, valamint a tüzelő- és salaktisztító-1 rajzinp ajtót lezárva az egész aknát a forgástengelykörül átforgatjuk, miáltal az izzó parázsréteg, amely eddig alul volt, felülre kerül, a csapólemez önműködően átbillen és a 45 tűzakna a felső füstcsatormán át a pótfűtőtesttel, iletve a kürtővel közlekedésbe jut. Ennek folytán a léghuzat megindítja a felülről lefelé való égést. A tüzelőanyag háromnegyed részének leégése után a meg- 50 levő parázsra — amely az akna alsó részét tölti ki — a tűzaknát újra feltöltjük tüzelőanyaggal és az aknát az előbbiekben ismertetett módon átforgatjuk, miáltal a parázs ismét az akna tetejére kerül. Minden töl- 55 tés után így eljárva, folytonégést érünk el. Szabadalmi igénypontok: 1. Fűtőkályha, azzal jellemezve, hogy a tűzaknája a kályha hossztengelyére merőleges tengely körül átforgatható. m 2. Az 1. igénypont szerinti fűlőkályba, azzal jellemezve, hogy a tűzakna mindkét vége a füstcsatornával van összekötve. 3. Az 1. igénypont szerinti tűzakna. azzal 65 jellemezve, hogy az akna hátsó tengelye egyúttal a füslcső csonkját képezi. 1. Az t. igénypont szerinti fűlőkályba kivileli alakja, azzal jellemezve, hogy a kályha két oldallapja a forgatható tűz- 70 aknával merev összeköttetésben van. 5. Az 1. igénypont szerinti tűzaknával öszszeköltetéshen álló pólfűtőtest. azzal jellemezve, hogy egy külső és egy belső edényből áll. 75 6. Az 5. igénypont szerinti pótfűtőlest belső edénye, azzal jellemezve, hogy a külső légtérrel be- és kivezető légcsatornák útján összeköttetésben van. illéklettel Felelős kiadó: dr. ladoméri Szmcrtnik István m. kir. szab, biró. t'a'Uas-nyomda, Budapest, V., Honvéd-u. 10. — Felelős: Győry Aladár igazgató.