124992. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék töltényhüvelyek végeinek izzításához

Megjelent 1940. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI «ffif SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124993. SZÁM. XIX/c. OSZTÁLY. — S. 17680. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék töltényhüvelyek végeinek izzításához. Patent ve rwertungs-Gesellschaft niit beschränkter Haftung «Hermes» berlini cég* mint a Österreichische Siemeiis-Schuckert-Werke, Wien, jogutódja. A bejelentés napja 1938 évi december hó 29. Ausztriai elsőbbsége 1937. évi december hó 29. Mint ismeretes, töltényhüvelynek lövedékkel való egyesítése végett a készre gyártott töltényhüvelyt annak nyitott végén izizításisal lággyá kell tenni, egyidejű-5 leg azonban ügyelni kell arra, hogy a hüvely egyéb részei lágyítatlanok és kemények maradjanak és így tüzeléskor a robbanás folyamán keletkező gázok nyomásának megfelelően ellenállhassanak. A ta-10 lálmány értelmében a töltényhüvelynek ily, csak részbeni lágyítását a lágyítandó tárgyak teljesen egyenletes és kifogástalan kezelését biztosító' módon egyszerű eszközökkel úgy érhetjük el, hogy a hüvely-15 végeik lágyítását célszerűen nyíltan ia szabadba, illetőleg hűtötten tartott kemencetérbe torkolló izzító hüvelyekben végezzük, amelyekbe a töltényhüvelyeket csak izzítandó hosszuknak megfelelő! jmérték-20 ben vezetjük. Az izzító hüvelyekben való izzítás önmagában nemcsak az izzító hüvelyben elhelyezett izzítandó tárgyak igen egyenletes felmelegedésének lehető ségét adja meg, hanem lehetővé teszi az 25 izzított tárgyak káros túlhevítésének kiküszöbölését is, jóllehet a túlhevítős különösen például töltényhüvelyek esetében szükséges, viszonylag alacsony és meglehetősen pontosan betartandó izzítási hő-30 fokok esetén könnyen bekövetkezhetik. Izzító hüvelyes kemencéknek töltényhüvelyek részbeni izzítására való alkalmazása már ismeretes. Ezeknél azonban az egész töltényhüvelyt az izzítóhüvelybe he-35 lyeztók és az izzító hüvelyeket az izzítás idején lezárták. A töltényhüvely csak egyik végének felmelegedése így éppen a hőnek a izzító hüvelyben való messzemenően egyenletes eloszlása miatt nem volt elérhető. íO A találmány szerinti eljárás, illetőleg készülék segélyével kihasználhatjuk az izzító hüvelyeik adta egyenletesen elosztott és tompított hőben rejlő előnyt, emellett azonban a felmelegedést korlá- 45 tozhatjuk a töltényhüvelynek csak a részére, amelynek felmelegedése kívánatos. A találmány szerinti eljárás és készülék például az izzító hüvelyek előnyeinek 50 kihasználásával és állandóan nyitott izzító hüvelyek esetén is különösen kedvező módon úgy valósítható meg, hogy a célszerűen csőalakú, függőlegesen vagy adott esetben akár rézsútosan elrendezett 55 izzító hüvelyeket szabad nyílásukkal lefelé illesztjük a kemencébe, illetőleg kemencetalpba és a töltényhüvelyeket izzítandó végükkel alulról helyezzük az izzító hüvelyekbe. Ily elrendezésnél a hőhatás 60 nyílt izzító hüvely esetén, is csak a töltényhüvelynek az izzító hüvelybe helyezett részén érvényesül egyenletes eloszlásban, mert az izzító hüvelyek és azok bevezető nyílásainak ily elrendezésénél lég- 65 áramlás hatására az izzító hüvelyekből hő nem távozhatik vagy vándorolhat cl máshová számottevő mértékben. A találmány szerinti készülék egy póldakénti kiviteli alakja a rajzon látható. 70 I a kemencetok, 2 a kemence fűtőtestei, 3 a tűzálló, felül zárt csövekből való izzító