124977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz- és zsíráthatlan papírok előállítására

2 124977. amelyet pótolniok kellene, egyik lényeges tulajdonságát elveszítsék. A találmány szerinti eljárás lényegében abban áll, hogy a papírpépbe olyan, víziben 5 és zsírban oldhatatlan végtermékeket adó, műgyantákat viszünk be, előnyösen lágyítószereket is tartalmazó emulziók alakjában, amelyek az elérhető legmagasabb polimerizációs állapotban, esetleg •U) lágyítószerekkel kapcsolatban, képlékeny masszákat alkotnak, a műgyantákat az emulziónak a pépben való elosztása után önmagában ismert módon, elektrolitéi; hozzáadása útján a roston leválasztjuk és •if> a műgyantákat tartalmazó papírlapokat vulkanizálószerek távollétében, forrón kalanderezzük. Azzal, hogy a papír pórusainak elzárására olyan műgyantákat használunk, amelyek a végső állapotban, •20 különösen lágyítószerek jelenlétében, a kaucsukéhoz hasonló rugalmasságú képlékeny masszát képeznek, a kívánt célt egyszerűen és gazdaságosan, az ismert eljárásokkal kapcsolatos nehézségek nélkül 25 érjük el. A találmány keretében különösen olyan, gyakran a kaucsukszerű masszákhoz is sorolt műgyantákat használunk, amelyeket vegyi szerkezetűikben telítetlen anya-30 gok elgyantásító kondenzálása és/vagy polimerizálása útján képezünk, amennyiben ezek vízben és zsírban oldhatatlanok. Ezekhez számítanak például az olefinek, beleértve a kénezett olefineket is, polimeri-35 zálásával kapott mesterséges kaucsukok (például a „Buna", „Baerit", „Thiocol" kereskedelmi elnevezés alatt ismeretes termékek), amire vonatkozóan például C. Ellis „The Chemistry of Synthetic Ee-40 sins" című 1935-ben megjelent műve 1. kötetének 164. és köv. oldalaira és 2. kötetének 1169. és köv. oldalaira utalunk. A találmány szerinti eljárás céljaira továbbá például a vinilészterek és viniléte-45 rek valamint vinilalkoholok polimerizálási termékeit (lásd az idézett mű 1007:— 1012. oldalait) valamint az akrilsavészterek polimerizálásával kapott műgyantákat (lásd Scheiber-Sändig „Die künstli-50 chen Harze" című 1929-ben megjelent műve 81. oldalát) használhatjuk. Más műgyanták, amelyek előállítása kondenzáláson és ezután következő polimerizáláson alapszik, amennyiben nem keményít-55 hető műgyantákról, olyanokról van szó, amelyeket hő vagy nyomás vagy hő és nyomás behatásával nem vihetünk át oldhatatlan és ömleszthetetlen állapotba, szintén alkalmazhatók. Ennek folytán például bizonyos gliptálgyanták és alkid- 60 gyanták, több-bázisú savaknak többértékű alkoholokkal képezett kondenzálási termékei (lásd Ellis idézett művének 2. kötetében a 905. és köv. oldalakat) a találmány szerinti eljárás keretében felhasználhatók. 65 A műgyantákat, előnyösen már végső állapotúikban, azaz a legmagasabb' polimerizáiási fokban adjuk a papírpéphez, és pedig emulzió alakjában. Az ilyen emulziók igen stabil rendszereket alkotnak, 70 úgyhogy rendszerint szükséges a műgyantáknak a roston való leválasztását elektrolitek hozzáadásával, amint ez önmagában ismeretes, például timsó hozzáadásával előidézni. 75 Sok esetben előnyös, ha a pórusok elzárását előidéző képlékeny massza képzésére lágyítószereket is használunk. Ezeket a lágyítószereket az eljárás folyamán, vagy már kezdetben, a műgyanták emulziój!álba 80 kebelezzük be, vagy pedig a papírpéphez külön adagoljuk és pedig szintén emulzió alakjában. Minden esetben gondoskodni kell arról, hogy a lágyítószerek és a műgyanták a pépben igen benső, egyenletes 85 elosztásba kerüljenek, mielőtt elektrolitéi hozzáadása révén a műgyantának és a lágyítószerne'k a roston való közös kicsapása bekövetkeznék. A szóbanforgó célra, mindenekelőtt a 90 í'entenilített poliimerizálási termékek alkalmazása esetén felhasználható lágyítószerekként a következőket említem: ftál-' savdietilészter, tovlálbbá a ftálsavdimetilészter, adipinsavésfeterek, trikrezil- és 95 trifenilfoszfát és a természetes kaucsuk egyéb ismert lágyítószerei. Ahelyett, hogy kaucsukszerű masszát műgyanta és lágyítószer együttes hatásával hoznánk létre, műgyantákat, abban 100 az esetben, ha a papírlapban túl ridegek volnának, tulajdonságaikat illetően olymódon változtathatunk, hogy a vegyületekbe már előállíttatok folyamán lágyító alkotórészt viszünk be, amint az például 105 Ellis többször idézett művében a 2. kötet 905. oldalán le van írva. A papírpépet, melynek rostjain a műgyanták és esetleg a lágyítószerek kiváltak, az általánosan szokásos módon dol- 110 gozzuk fel papírrá, amelyet szárítás után forrón kalanderezünk. E művelet behatására a műgyanta vagy a műgyanta és lágyítószer keveréke képlékennyé víálik, és a keletkezett képlékeny massza kitölti 115 a papír pórusait, összeragasztja a rostokat, és így a papírnak áttetsző, peragment-