124952. lajstromszámú szabadalom • Csőalakú villamos izzólámpa vagy kisütőcső

Megjelent 1940. évi okíóbei hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124952. SZÁM. VH/d. (VJI/h.) OSZTÁLY. — f>. 937 í. ALAPSZÁM. Csőalakú villamos izzólámpa vagy kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilainpeiifabrieken cég, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1939. évi február hó 21. Németalföldi elsőbbsége 1938. évi február hó 23. Azoknál a csőalakú villamos izzólámpáknál vagy kisütőcsöveknél, melyeknek több aljzatuk van, az a hátrány mutatkozik, hogy a lámpának vagy kisütőcsőnek a íog•r>

lalataikba való illesztése, illetve azokból való kivevése mindenkor azzal a veszéllyel jár, hogy a két aljzatot a két foglalatba nem egyidejűleg illesztjük be, illetve azokból nem egyidejűleg vesszük ki. Ennek követ-10 kezménye, hogy a foglalatában még: vagy már nem levő aljzattal, amely feszültség alatt állhat, véletlenül érintkezésbe juthatunk. E hátrány kiküszöbölésére már számos szerkezetet javasoltak. Ezek a meg-15 oldást többnyire abban keresték, hogy a foglalatokat a hálózathoz sajátos módon csatlakoztatták úgy, hogy a két foglalat és ennek folytán a foglalatában még nem lévő "aljzat csak akkor került feszültség 20 alá, amikor a foglalatába már mindkét aljzatot beillesztették. Nem szorul külön magyarázatra, hogy e szerkezetek meglehetősen bonyolultak és drágák. Azt találtuk, hogy e feladat igen alkal-25 mas megoldására jutunk, ha a csőaljzatokat helyesen alakítjuk. A találmány szerinti csőalakú villamos izzólámpát vagy kisütőcsövet az jellemzi, hogy a lámpa vagy kisütőcső sarkhuzalát, illetve sarkhuzalait egymástól elkülöníttetten és megérintéssel szemben védetten egy vagy több, kívülről hozzáférhető horonyban két vagy több, mindegyik aljzatban jelenlévő kiugrás között helyezzük el és e huzalokat ugyancsak e kiugrásokon belül lévő, megérintéssel szemben védett 30 35 árambevezető-kontaktushoz vagy -kontaktusokhoz erősítjük. Az ily szerkezetű izzólámpáknál az aljzatok mindegyikének két-két kiugrása van 40 és ezek között egy-egy sarkhuzal helyezkedik el. «Sarkhuzal» kifejezésen itt az árambevezetődrótok ama részeit értjük, amelyek a buraedényből kiállanak és a külső árambevezetőszervekheiz vannak erő- 45 sítve. A találmány szerinti csőalakú kisütőcső esetében mindegyik aljzat általában több sarkhuzalt tartalmaz, amelyek külön-külön horonyban két-két hozzátartozó kiugrás kö- 50 zött helyezkednek el. Mint már említettük, a huzalok ugyancsak e kiugrások között lévő, megérintéssel szemben védett árambevezetőkontaktusokhoz vannak erősítve. Az ismert aljzatoknak a lámpára sze- 55 relésekor a sarkhuzalokat rendszerint az aljzat nyílásán, pl. az aljzat fenekén levő nyíláson kell átcsúsztatni, majd az illető sarkhuzalt a fenékhez forrasztják. A találmány szerinti lámpánál vagy kisütőcső- 6tt nél ez felesleges; mert az említett hornyok kívülről hozzáférhetők; ennélfogva az aljzatokat a kisütőcsőre vagy lámpára nehézségek nélkül szerelhetjük. Az aljzatok előnyösen szigetelőanyagból 65 készülnek, ámbár önként értetődik, hogy azokat fémből is készíthetjük, amikoris a hornyokat pl. besajtolással állíthatjuk elő. Ekkor természetesen gondoskodnunk kell arról, hogy az egyes hornyok belső fém- 70 fala a többi horony belső borításától el le-