124951. lajstromszámú szabadalom • Villamos berendezés kép létesítésére katódsugarak révén

Megjelent 1940. évi október hó 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI #CBj| SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 124951. SZÁM. Vir/j. OSZTÁLY. — P. 9203. ALAPSZÁM. Villamos berend zés kép létesítésére katódasugarak révén. N. V. Philips' Oloeilauipeníiibrieken cég- Eindhoven-ben (Németalföld). Pótsaabadalom a 120985. számú törzsszabadalomnoz. A pótszabadaiom bejelentésének napja 1937. évi december hó 15. Németországi elsőbbsége 1936. évi december hó 18. A 120.985. sz. törzsszabadalmunk oly villamos berendezést véd, melyben elektronokat emittáló felületen (melyet a következőkben «képkatóda» névvel fogunk jefi löilni) pl. iermiónos úton vagy fókuszírozott sugárzással képet létesítünk és ez a képkatóda oly elektronáramot emittál, melynek keresztmetszetben való intenzitáseloszlása a létesített kép világosságeloszlásának 10 feleli meg. Az elektrosztatikai mező révén gyorsított elektronokat görbített mágneses mező téríti el és a képkatódávai szöget bezáró íelcsapódóíellülietre veti. Ennek révén .Iiefhetővé válik torzítatlan szekundérkép 15 létesítése pli. fluoreszkáló ernyőn és ezt a képet arról az oHdalról, melyről az elektronok az ernyőre jutnak, észlelnél j ük anélküli, hogy a katóda az észlelő látókörében volna. 20 E berendezés működését törzsszabadalmunkban két foganatosítási példa magyarázza meg. Az egyik foganatosítási példánál a katóda a kisütőedény falán van és a fluoreszkáló ernyő toldatcsőben 25 helyezkedik el. A második foganatosítási példánál a szekundérképet hordozó ernyő a csőfalon és a katóda toldatcsőben helyezkedik el. Az utóbbi esetben a képkatóda és ama tér között, melyben a ka-30 tódasugárnyalábot mágneses mező görbíti (ezt a teret a következőkben «eltérítőtér» névvel fogjuk jelölni) az elektronok gyorsítására és a katódasugarak fókuszirozására való, gyűrűalakú segédelektródák van-35 nak. Mindkét esetben az eltérítőterei gyors elektronok járják át. Az első esetben azj elektronok gyorsítása a kezdősebességtől fogva, teljesen az eltérítőtérben megy végbe, A második esetben az elektronoknak az, 40 eltérítőtérbe való belépésüknél már aránylag nagy sebességük van. A találmány szerint az elektronok gyorsítását előidéző elektrosztatikai mezők oly tulajdonságúak, hogy az elektronsebesség 45 az eltérítőtérbeii a felcsapódási sebességhez képest csekély. Általában célszerű, ha az eltérítőtér potenciálja a képkatódához képest 200 Voltnál nem nagyobb. Az elektronok végse- 59 bessége pl. 5 kV feszültségnek vagy ennél is nagyobb feszültségnek felelhet 'meg. A találmány azt az előnyt nyújtja, hogy a katódasugarakat gyöngébb mágneses mező térítheti el, illetve, hogy adott mág- 55 neses mezőerősségnél a felcsapódás sebessége nagyobb lehet. Ugyanis az adódik, hogy adott pályagörbüílésinél a szükséges mágneses mezőerősség az eltérítőkörzetben való közepes elektronsebességgei; go arányos. Előnyösen az eltérítőteret a gyorsítómezőktől szabadon tartjuk és ennek révén szabályos pályagörbületet érünk el. Ezenfelül ennek következtében a kisütőedény 65 falának eltévedő elektronok révén való feltöltődését is csökkentjük. A találmány további előnye, hogy a vil-