124948. lajstromszámú szabadalom • Füstgázmeleghasznosító berendezés központi fűtésekhez és melegvízszolgáltató berendezésekhez

Megjelent 1940. évi október hó 1-éiic MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI U1EÓSAG SZABADALMI LEIRAS 124948. SZÁM. U/H. OSZTÁLY. — L. 7771. ALAPSZÁM. Füstgázmeleghasziiüsító berendezés központi fűtésekhez és melegvízszolgáltató berendezésekhez. . Laliiméi Káliiián ftitőtechiiikus Budapest. A bejelentés napja 1939. évi február hó 20. Központi fűtőberendezéseknél a fűtés ha­tásfokát károsan befolyásolja a füstgázok haszinosítatlan melege. A füstgázok ugyanis — főként felső elégésű kazánoknál — lé-5 nyegesen magasabb hőfokon távoznak a kéményen keresztül, amint arra a huzam miatt szükség lenne és ezáltal a meleg egy jelentős része a központi fűtés szempontjá­ból nem hasznosítható. 10 A forrón távozó füstgázok azonban nem­csak gazdaságtalanok, hanem a kémény­test felmelegítése' miatt károsak is, ami kü­lönösen akkor tűnik ki, • ha a kéménytest lakóhelyiségek határoló falait érinti. 15 A találmány értelmében a füstgázok melegének hasznosítását központi fűtőbe­rendezéseknél és melegvízszolgáltató beren­dezéseknél akként érjük el, hogy a füst­gázok melegét a melegvivő csővezeték al-20 kalmas kialakítása útján közvetlenül a melegvivő csővezeték egy részére engedjük hatni. Ebből a célból a melegvivő vezeték egy részét kettős köpenyű esőként képezzük ki és .közvetlenül a kazánból kilépő, tehát 25 legmelegebb füstgázokat a kettős köpenyű cső belsején vezetjük át. A kettős köpeny közötti, általában körgyűrű alakú tér pe­dig, amelyben a hőközvetítő közeg áramlik, képezi a melegvivjő Csővezetéknek azt a 30 részét, amelyre a füstgázok melegtartalma behatással van. Ilyen elrendezés mellett a kettős köpenyű cső méreteitől függően a forró füstgázok melegük egy részét leadják a hőközvetítő közegnek. 35 Megjegyezzük, hogy «melegvivő csövezet­tek» kifejezésen itt és az alábbiakban közn ponti fűtőberendezések és melegvízszolgál­tató berendezések csőrendszeréneik azt a ré­szét értjük, mely a hőközvetítő közeg áram­lásirányát tekintve, általában a kazáncsat'- 40 lakozó csonktól kiindulva, a hőleadó szer­vekig vezet. A találmány szerinti berendezés által hasznosított füstgázmeleg a melegvivő cső­ben áramló közeget általában annak a ka- 45 zánban uralkodó hőmérsékleténél maga­sabb hőfokra hevíti. Ez gravitációs fűtési berendezéseknél a fűtővíz keringésének gyorsabb megindulását és a felfűtési idő lényeges megrövidítését eredményezi, a 50 gyakorlatban nehezen induló berendezé­seknél pedig a fűtés megindulását normá­lissá teszi. Ezáltal a központi fűtő- és me­legvízszolgáltató berendezések üzemét még gazdaságosabbá teszi. 55 A találmány szerinti elrendezésnél a füstgázok útjában nincsen nagyobb ellen­állás, mintha azokat közvetlenül, a ké­ménybe vezettük volna, különösen akkor nem, ha a melegvivő vezeték függélyes fő- 60 elosztó csövét, mely általában közvetlenül a kazán után van elrendezve, használjuk fel. a találmány szerinti füstgázmeleghasz­nosítóként. De nincsen akadálya annak sem, hogy ezt a csőszakaszt víziszintesen, 65 vagy részben vízszintesen, részben függő­legesen rendezzük el. Erős huzattal rendelkező kémény és koksztüzelésű kazán esetén a füstgázokkal távozó meleg még nagyobb százalékát haszi- 70 nosíthatjuk azáltal, hogy a füstgázmeleg­hasznosító belsejében a füstgázokat terelő, felületeket alkalmazunk, vagy pedig abban a köpenytérrel közlekedő forrcsövekeí ren-

Next

/
Thumbnails
Contents