124933. lajstromszámú szabadalom • Segédeszköz kisfeszültségű kisütőcsövekhez

Megjelent 1940. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍQ SZABADALMI LEIRAS 124933. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — P. 9764. ALAPSZÁM. Segédeszköz kisfeszültségű kisütó'csövekhez. N. V. Philips' Gloeilampeiifabrieken eindhoveni cég:, mint Dr. Spanner Hans Joachim, berlini lakos jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi május hó 3.* Németországi elsőbbsége 1929. évi május hó i. Kisütőcsövek gyújtására a legkülönbözőbb eszközök váltak ismeretessé. Ilyen gyújtásokra van szükség elsősorban azokban a manapság sűrűn használt villágítő-5 csövekben, amelyek kb. 5000 Voltos nagyfeszültséggel dolgoznak. Ezektől a kisütőcsövektől erősen különböznek azok a gőzlámpák, pl. higanygőzlámpák, amelyeket főként kvarc- vagy ultra-viol-üvegburkolat 10 alkalmazása mellett mint ibolyántúli sugárzókat használnak. ViMgitócsöveknél és egyenirányítóknál is, előnyösen használtak az egyik kisütő elektródával szemben, ettől kis távolságra elhelyezett segédelek-15 tródákat, a kisütőpályában fekvő huzalalakú gyujtóielbktródakat, valamint a csőre aquadagcsíkok alakjában helyezett külső borításokat is. A gőzkisüléseknél elsősorsorban a kisütötest döntésével végzett kon-20 taktgyujtást alkalmaznak; aktivált elektródák rövidhullámú besugárzásával is hozhatunk létre fotoelektronokat, melyek a kisülést elindítják. A kisülési viszonyok kisfeszültségű vi-25 lágítócsöveknél egészen mások, mint ^őzlámpáknál vagy akár nagyfeszültségű világítócsöveknél. Ilyen világítócsöveket, amelyeket főként számos saját, esetleg más bejelentőkkel közösen tett szabadalmi be-30 jelentésünk ismertet, eddig mások valószínűleg még nem hoztak forgalomba. Legfeljebb az történhetett meg, hogy valamely szabadalomban vagy közleményben elméleti megfontolásokkal igyekeztek hasonló * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. hivatalnál aninafc ideién tett bejelentés napja. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: 38940. .kisfeszültségű villágítócsövek gyújtásának 35 feladatát megoldani. A higanygőzkisülés (fényívkisülés), a nagyfeszültségű világítócsövekben fellépő önálló Geissler-kisülés alapjában véve más, mint az az önállótlan kisülés, amely aktivált, esetleg izzított ka- 40 tódokkal felszerelt világítócsövekben megy végbe. Hosszas kísérletek igazolták azt a tényt, hogy a kisülés valóban tökéletesen más, és hogy elsősorban a gyújtási viszonyok annyira különböznek a többi ismer- 45 tetett kisülési folyamat gyújtási viszonyaitól, hogy szükséges volna a legkülönbözőbb, gyakran már ismert segédeszközöket kipróbálni és specializálni. Ezzel azt akarjuk megállapítani, hogy nem olyan egy- 50 szerű a többi kisülési folyamat ismert jellegzetességeit hálózatról táplált világítócsövek kisfeszültségű kisülésére átvinni. Természetesen elsősorban az a fontos, hogy ezeknél a csöveknél is az esetleges 55 fal-töltéseket, melyek főként a töréseknél fordulnak elő, villamos vagy mágneses erőkkel szétromboljuk, vagy pedig a kisütőtérbe pozitív és negatív ionokat diffundáltassunk. 60 Kísérletekből kitűnt, hogy pl. igen célszerű, ha az egyik elektródával, mely váltóáramú terhelésnél) katód és egyúttal anód is, fémekből vagy egyéb, kellő vezetőképességű anyagokból álló vékony csíkot kö- 65 tünk össze, mely legelőnyösebben a cső külső oldalán a csőhossz 90o/o-ára terjed ki, úgyhogy e csík és a két elektróda kö-a értelmében a volt cseh-szlováik szabadalmi