124923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás palladium-ezüst ötvözetek előállítására

Megjelent 1940. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI RZAüADALMT BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124923. SZÁM. XVI/c. OSZTÁLY. — M. 10774. ALAPSZÁM Eljárás palladium-ezüst-ötvözetek előállítására. W. C. Heraeus G. m. b. H. Hansu a/M. A bejelentés napja 1932. évi július hó 14.* Németországi elsőbbsége 1931. évi július hó 15. A találmány tárgya eljárás oly palla­dium-ejzüst-ötvözet előállítására, mely ne­mesíthető és ennélfogva számos technikai célra alkalmazható. 5 iA palladium-eziüst^ötvözeteknek olcsó platina pótlókként korlátozott alkalma­zási területe van, ekként pl. a mjesterséges fogak iparában, a villamos iparban gyenge igénybevételű érintkezőknél stb. 10 A finom ezüsttel szemben a palladium­ezüst-ötvözeteknek az az előnye, hogy na­gyobb a kémiai és mechanikai ellenálló­képességük. Keménysége azonban a leg­keményebb ötvözetnél is, mely azonos 15 rész ezüstöt és palládiumot tartalmaz, csupán e két igen lágynak ismert kiindu­lási fém keménységének dupláját éri el. Ezek az ötvözetek azonban nem nemesít­hetők. Ha a palladium-ezüst-ötvözetekhez ara­nyat adunk, akkor, miként ez várható volt, nagy ellenállóképességű ötvözeteket ka­punk, amelyek azonban még nem nemesíí­hetők. A találmány szerinti új eljárás techni­kailag értékes palladium-ezüst-ötvözetek előállítására abban áll, hogy az ötvözet­hez további anyagot adunk, amely tulaj­donképpen a keménységet fokozza és ezért 30 a továbbiakban röviden keményítőanyag­nak nevezzük. Tervszerű vizsgálatok azt mutatták, hogy az egyéb ötvözetekhez azelőtt java­solt számos járulékos anyagok, mint pl. a 20 •2b berilium, melyeket a keménység fokozá- 35 sara; alkalmaztak, éppen a pailadium­ezüst-ötvözeteknél nem járnak jelentős nemesítőhatással, utóbbi azonban sikerült egyéb járulékos anyagokkal. Effajta keményítőanyagként nemcsu- 10 pán az egyéb nemesfémötvözetek kemé­nyítéséhez már azelőtt is használt anya­gokat, mint sziliciumot és aluminiumot, valamint magnéziumot használhatjuk, ha­nem ehhez kiváltképpen a vascsoport fé- 45 mei, mint kobalt, nikkel, vas alkalmasak. Nem elegendő azonban, ha a palladium­ezüst-ötvözetekhez csupán aranyat vagy keményítőiemet egyedül adunk hozzá, sem pedig tiszta ezüst, sem tiszta pallá- 50 dium a két említett fém hozzáadásakor nem javul meg; hanem mindig még öt­vözőalkatrésznek kell jelen lennie ahhoz, hogy a hőkezeléssel való nemesítés lehe­tővé váljék. *"> Kísérletek azt mutatták, hogy a kemé­nyítőfém mennyisége általában 10%-ot ne haladja meg. A vascsoport féméi közül a kobaltot és nikkelt a vassal szemben előnyben kell 60 részesítenünk. Azonos rész palládiumból és ezüstből álló ötvözeteknél kobalt és nik­kel egyformán előnyösen hat, mimellett palládiumban dúsabb ötvözeteknél a ko­balt és ezüstben dúsabb ötvözeteknél a 65-nikkel okoz nagyobb nemesítési kemény­séget. A fentebb ismertetett ötvözetek kemény -* Ez a nap iaz 5930/1939. M. E. ez. rendelet 2. %-& érteilimében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annalk idején tett bejelentés naipja. A Cseh-Szlovák Köztársaságban megadott szabadalom száma: 51374.

Next

/
Thumbnails
Contents