124886. lajstromszámú szabadalom • Katódsugaras képbontó

124886. 3 katódsugár (töltősugár) segélyével, mely a képernyőnek a letapintósugárral végigsepert oldalával ellenkező oldalán seper végig a leitapintóisugár sebességével egyező 5 sebességgel, de ifázisban .fcissé eltolva a letapintósugár ellenében, a mozaikelemekhez bizonyos mennyiségű negatív villamosságot vezessünk és nekik ily módon megfelelő negatív előfeszültséget adjunk. 10 A találmányra, tehát a fentemlített tulajdonságú kétoldalas mozaikon felül két katódsugár alkalmazása jellegzetes, melyek közül az egyik a pozitív töltési képet (tapintja le a képernyő egyik oldalán, a 15 másik pedig a képernyő másik oldalán negatív előfeszültséget ad a mozaikelemeknek. A csatolt rajz a találmány példaképem (kiviteli alakját és működési módját szem-20 lélteti. Az 1. ábra szerinti képbontót az I kaitódsugár (letapintósugár), a II katódsugár (töltősugár) és a különleges tulajdonságú kétoldalas M mozaik jellemzi. A 3. 25 -ábrában nagyított mértékű keresztmetszetben ábrázolt mozaikot sűrű A fémháló tartja, mely a közönséges egyoldalú mozaik fémlemezének felel meg. A fémháló szálai B szigetelőréteggel vannak bevonva 30 s közei megfelelő C fémmel, pl. ezüsttel vannak kitöltve. Mindegyik C fémrudajeska tehát az A. háló őt határoló fémszálaival együtt egy-egy kis kondenzátort képez. A féimrudacskák a hálónak az I 35 sugár felé néző oldalán D réteggel való bevonás folytán nagy fény elektromos érzékenységgel bírnak (S > 1), míg a háló ellenkező oldalán oly anyagból pl. szénből vagy aquadagból álló E réteggel vannak 40 bevonva, melynek szekunder emissziós tényezője egynél kisebb (S < 1). A képvetítés ós a letapintás a hálónak, ill. képernyőnek egyazon oldalán történik. Az átvitelre kerülő tárgyat vagy közvetlenül a 45 fotomozaikrótegro képezzük le (1. ábra) vagy egy áttetsző fotókatódárai. Az, utóbbi esetben a fotókatódán létrejövő, az optikai képnek megfelelő fotoelektronemiszsziót elektronoptikai úton képezzük Je 50 a . tároló képernyőre. A találmány szerinti képadó működési módjának szemléltetésére összehasonlítjuk egymással egy nem megvilágított és egy megvilágított 'mozaikelem potenciáljának; 55 egy képperiódus alatti várható változásait |(2. ábrát II és III görbék). Egyszerűség kedvéért tételezzük először fel, hogy egyedül a letapintósugár seper végig a neui megvilágított mozaikon. Ez az eset megfelel a közönséges ikonoszkop esetének, QQ Egy nem megvilágított mozaikelem potenciáljának egy képperiodus alatti lefolyását a 2. ábra I görbéje mutatja. A le tapintás közben egy egyensúlyi potenciál . jön létre (ti időpont), ezután visszatöltés §5 következik be egy újabb egyensúlyi potenciál eléréséig, mely a sugáráram erőssége és a|z ettől függő tértöltési viszonyok szerint az anódapptenciállal azonos értékű, vagy ennél nagyobb vagy kisebb 70 értékű lehet. A 2. ábrában ez az újabb egyensúlyi potenciál azonos az, anódapo> temciállal. Ha m;ár miost a letapintósugárral egyidejűleg és vele azonos sebességggel, de 75 fázisban vele szemben kissé eltolva a töltősugár is végigseper a mozaik másik oldalán, úgy egy nem megvilágított mozaikelem potenciáljának vártató lefolyását a II görbe szemlélteti. Ez a következő 80 elgondolásból adódik: minthogy a mozaikelem szekunderemisszióis tényezője az ernyőnek a töltősugár felé néző oldalán egynél kisebb, a töltősugár mindegyik eleitt -liez, melyet a letapintósugár elhagyott. §5 E = (S—l).in-To jni(en:ny:iségű villamosságot vezet, mikor is in a töltősugár áram." erősségét és To a letapintás időtartamát jelenti. Ennek folytán az elem potenciálja abból az értékéből, mellyel abban a ie idő- 90 pontban bir, mikor a töltősugár érinti az elemet, a To letapintási idő .(= ti, is idő-E köz) alatt V = -TT voltot veszít, mikor is C egy a sugár keresztmetszetével egyenlő nagy keresztmetszetű elem: kapacitását je- 95 lenti. Minthogy a V potenciálcsökkenés mértékét a töltősugár áramerősségének, megválasztása útján tetszőlegesen határozhatjuk meg, a potenciált az anódához viszonyítva negatív Vo érrtékre is csök- too kentíhetjük. Ez tehát lehetségessé teszi, hogy a mozaiknak negatív előfeszültséget adjunk. Ennek az a következménye, hogy a tértöltés kisebb lesz mint a közönséges ikonoiszkop esetében, s a negatív előfe- 105 szültségű elem ennélfogva gyakorlatilag mentessé válik a tértöltésből származó elektronok befolyásától. A1 nem megvilágított elem tehát a töltősugár továbbimenetele után mindaddig megtartja Vo 110 potenciálját, míg a letapintósugárral érintkezésbe nem jön (t4, ill. to időpont). A letapintósugár azután a vele szemben