124882. lajstromszámú szabadalom • Irányzó antenna

Megjelent 1940. évi október hó 1-én. MAGYAR K IR Á LYI <|g Ejjfij jg SZABADALMI BIRÓSi 9 SZABADALMI LEÍRÁS 13488«. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — L. 7981. ALAPSZÁM. Irányzó antenna. C. Lorenz Aktiengesellschaft, cég", Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1939. évi norember hó 6. Németországi elsőbbsége 1938. évi november hó 9. . Ismeretesek több, egy vonalban elhelyezett egyes dipólból álló irányzóantennák, még pedig főként igen rövid hullámokkal (ultrarövid hullámokkal, deciméteres hul-5 lámokkal) kapcsolatban. A csatolt rajz 1. ábrája ily antenna példáját mutatja. Az 1, 2, 3 és 4 egyes dipólok egyvonallban vannak elhelyezve. Mindegyik dipól csőalakú és mindegyiknek egy-egy belső vezetéke 10 (5, 6, 7, 8) van. A belső vezetékek s a csjőalakú dipólok végeiken váltakozva vannak egymással összekötve. A 9, 10, 11 és 12 görbék az antenna mentén való feszültségeloszlást jelzik. Mindegyik fél hullámhosz-15 szúságú dipól közepén íeszültségcsomopont van. A függőlegesen álló antenna irányzó diagrammja a vízszintes síkban köralakú, a függőleges síkban pedig a vezetőnendszer említett felhullámgerjicsztése folytán 20 élesen elhatárolt nyalábolás mutatkozik. A vízszintes síkban való járulékos irányzó hatás elérése céljából több, az 1. ábra szerinti antennát kell egymás mellett elhelyezni és ezek közeit és fázisviszonyát meg-25 határozott módon kell beállítani. Emellett akár az összes antennavezetőket táplálhatjuk, akár csak egyet; az utóbbi esetben a többi feszültségcsatolású reflektorként hat. A találmány a fent leírt antennarendszer HO oly kivitellére vonatkozik, mely több, egyvonalban elhelyezett egyes dipólból álló antennavezetőből van össze tévé. A találmány szerint az antennavezetők egymáshoz viszonyított helyzetének bizto-35 sítására az egyes dipólok csomópontjaira támaszkodó köztartókat alkalmazunk. Ez lehetővé teszi egységes mechanikai szerkezetű antennarendszernek egyszerű eszközökkel való létesítését. A köztartókat nem is kell ugyanis nagy ellenállású szigetelő- 40 anyagból készíteni, hanem e célra olcsó anyagok használhatók, sőt fém is, pl. öntöttvas, mert annak következtében, hogy a köztartók a feszültségcsomópontokra támaszkodnak, úgysem folyik bennük áram. 45 A 2. és 3. ábrák a találmány példaképpeni kiviteli alakját szemléltetik. A 2. ábra az antennarendszert elölnézetben, távlati ábrázolásban mutatja, a 3. ábra pedig felülnézetben. 50 Az antennarendszer például négy (13, 14, 15, 16) antennavezetőből áll, melyek mindegyike pl. mégy egy vonaliban elhelyezett egyes dipólból van összetéve. Sugárzóként a 13 antennavezető hat, mely a 17 vezeték 55 útján össze van kötve a 18 adóval vagy vevővel. A 14, 15 és 16 antennavezetők reflektorok. Az antennavezetőket egymáshoz viszonyítva adott helyzetükben az egyes dipólok csomópontjain megerősített 19, 20, 60 21 és 22 köztartók tartják. A találmány szempontjából mind az antennavezetők száma, mind az ezeket alkotó egyes dipólok száma lényegtelen. Mellékes _az is, hogy a sugárzók táplálva van- 65 inak-e vagy puszta reflektorok. A találmány szerinti antenna adásra és vételre egyaránt alkalmas. A találmány alkalmazhatósága nincs az antennarendszernek arra a kivitelére korlátozva, melynél az egyes 70 dipólok egymással váltakozva összekötött belső vezetékből és külső csőalakú vezetékből állnak, fontos csak az, hogy a feszültségelosztás az antennavezetők mentén olyan legyen, hogy feszültségcsomópontok 75 keletkezzenek, melyekre a köztartók tá-