124872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy igénybevételű acélszerkezetek vagy testek készítésére

Megjelent 1940. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEIRAS 134873. SZÁM. V/a/l, (XVI/d.) OSZTÁLY. — C. 4706. ALAPSZÁM. Eljárás nagy igénybevételű acélszerkezetek vagy testek készítésére. Csilléry Dezső Bszkrt igazgató és Péter Lajos Bszkrt felügyelő Budapest. A bejelentés napja 1935. évi május hó 8. Ismeretes, a vas- ós fémkohászatban, hogy mind a nyersanyagok, mind a megmunkált acéltárgyak belső tulajdonságait és kristályszerkezetét hőkezeléssel igen f, lényegesen meg lehet változtatni. Így pl. különlegesen ötvözött acélok szakítási szilárdságát és arányossági határát akár többszörösére is növelhetjük az alkalmazott hőfok, a hőkezelés időtar-10 tárnának, a lehűlés va=gy edzés módjának és az, esetleges megerösztés változtatásával, (azaz nemesítéssel, s ugyancsak a mindenkori kívánalmaknak megfelelően befolyásolhatjuk a folyási határt, a nyú(5 last, a kontrakciót, a fajlagos ütőmunkát, stb. Ugyancsak alkalmaztak már hőkezelést fáradt anyagok regenerálására, ill. az átkristályosítás elérésére. 20 Ez ismert jelenségek tanulmányozása folyamán jutottak a bejelentők arra a gondolatra, hogy ezt az eljárást egy szélesebb ipari területen is lehet hasznosítani, nevezetesen, ott, ahol a használati >5 tárgy anyaga, valamely műszaki beavatkozás folytán, káros belső elváltozásokat szenvedett és kívánatos a tárgy teherbírásának! és élettartamának lehető fokozása. Ilyen, gyakran igein súlyos elválto-10 zásokat okozó beavatkozás p. o. a vasipar ban ma mindinkább tért hódító hegesztés művelete, mely elváltozág az anyag strukturaelváltozásaiban, átkristályosodásában és belső feszültségekben jelentkezik, ami 55 bizonyos, igen, nagy igénybevételű szerkezeteknél korlátozza a hegesztés alkalmazását. A találmány tehát ezeknek az elváltozásoknak a kiküszöbölésére irányul s abban áll, hogy az ilyen hegesztett aceltesteknek ÍO a gyakorlati követelményeknek, szilárdsági szempontból, jobban megfelelővé tesszük olyképen, hogy azokat kemencébe helyezve (esetleg ismételten) az illető acélanyagok mindenkori állapot ábrájának 45 megfelelő mértékben felhevítjük és a mindenkori viszonyok szerint lassabban vagy gyorsabban, lehűtjük: röviden normalizálásnak vetjük alá, miáltal gyakorlatilag belsőfeszültség-mentes, az anyag minden 50 részében egyenletes struktúrát érhetünk el, feltéve, hogy az anyag ötvözetei szerinti legelőnyösebb hőkezelést alkalmazzuk s már eleve a hegesztést is ennek megfelelő ömledékanyaggal végeztük. így pl. a man- 55 gánacélok hegesztése esetén jóval a GOSE vonal fölé kell az acéltesteket felhevítenünk. A találmány ilykép lehetővé teszi igen nagy igénybevételt szenvedő tárgyaknak, 60 mint pl, különleges vasúti felépítményi szerkezeteknek [(sínmetszodések, váltóalkatrészek, stb.), melyek eddig rendszerint drága és súlyos öntvényekből készültek, a sínekkel egyező keménységű és szívósságíi 65 anyagból, vagyis magából a sínek anyagából, ill. megfelelően kiszabott és össze hegesztett síndarabokból, hegesztés útján való előállítását. Az eddigi ily irányú kísérletek ugyanis 70 nem vezettek kielégítő eredményre, mert a hegesztéssel felidézett belső szövezetí elváltozások és feszültségek miatt az ilyen szerkezetek megbizhatatlanoknak bízó-