124859. lajstromszámú szabadalom • Tűzoltásra vagy permetezésre használható kézifecskendő

Megjelent Í94(). évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 124859. SZÁM. XVIII/b. (X/h.) OSZTÁLY. — M. 10721, ALAPSZÁM. Tűzoltásra vagy permetezésre használható kézifecskendő. Simon Imre bádogos és vízvezeték szerelő, Pécs. A bejelentés napja 1939. évi november hó 16. A tűzoltásra eddig használt kézi fecskendőknél a víznek a szivattyúhengerbe valló beszívása a hengernek kúpos végében levő nyíláson át történt és ugyanezen nyíláson 5 át történt a felszívott folyadék kinyomása is. Az ilyen fecskendőnek az a hátránya, hogy a víz felszívása végett a szivattyúhenger kúpos végét minduntalan belé kell meríteni a víztartályba, ami az oltás foly-10 tonosságát zavarja és meg is nehezíti az oltást azáltal, hogy szívás után a szivattyút mindig újból kell ráirányítani az oltandó tárgyra. E hátrányok kiküszöbölődnek a találmánynál. Ennek lényege az, hogy a 15 szelepes szivattyúhetnger oldalfalain, vagy oldalfalában alkotó irányban végighaladó csővezeték van megerősítve, mely egyik) végével a hengernek a kinyomónyílás felé eső végébe torkollik, másik végével pedig 20 folyadéktápláló csőhöz csatlakozik és ebben a henger oldalfalán végighaladó csőben, célszerűen annak a szivattyúhengerbe való torkollásánál van a szívószelep elrendezve. A találmány a csatolt rajzon példaképen 25 felvett kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a fecskendő hosszmetszete, a 2. ábra a fecskendővel összekapcsolható háti folyadéktartály hatulnézete, a 3Q 3. ábra pedig a hátra felerősített folyadéktartály és a vele összekötött fecskendő távlati képe. A rajizon (a) jelöli a szivattyúhengert:» (b) ennek kúpos fejét, (c) a folyadékki„„ nyomónyííást, (d) a dugattyútestet, (f) a dugattyúrudat, (g) pedig annak kézi fogantyúját. A szivattyúhengernek a (b) fej felé eső végét a szelepnyílással ellátott (h) rekeszfal zárja el. A (b) fej belsejében helyezkedik el az (i) szelepgolyó, melyet (ji) 40 rugó szorít a szelepnyílásra. Az (a) szivattyúhenger oldalfalán az alkotóirányban végighaladó (k) csővezeték van megerősítve, melynek egyik vége a szivattyúhengernek a (b) fejjel ellátott vé- 45, gébé torkollik, másik vége pedig az (m) folyadéktápláló csőhöz van hozzákapcsolva. Ebben a (k) csővezetékben és pedig ennek! az (a) hengerbe való torkolatánál van az] (n) szívószelep elrendezve. Az (m) folya- 50« déktápláló cső akár a földre helyezett folyadéktartállyal. akár pedig hátra erősíthető (o) folyadéktartályal 'lehet összekötve. Ha a (g) fogantyúnál fogva a (d) dugatytyút az (a) hengerben hátrahúzzuk, az (i) 55, szelep bezárul, az (in) szelep pedig felnyílik és a folyadéktartályból az (m) táplálócsövön, valamint a (k) csővezetéken át folyadék szívódik a szivattyúhengerbe. Ha pedig a (d) dugattyút előrenyomjuk, zárul go az (n) szelep és nyílik az (i) szelep, minek folytán az (a) hengerbe felszívott folyadék átnyomódik a (b) fejbe és annak (c) nyílásán át a szabadba. Minthogy a folyadék nem a kinyomőnyíláson, hanem a (k) cső- gg, vezetéken át szívódik be a szivattyúhengerbe, a szivattyúhengert állandóan az oltandó tárgyra ráirányzott helyzetben tarthatjuk és így az oltást megszakítások nélkül végezhetjük. Ha az (m) táplálócső az 70, (o) háti folyadéktartállyal van összekötve, akkor természetesein a tűzfészket sokkal jobban és kényelmesebben tudjuk megközelíteni, miáltal ez; a kiviteli alak különösen légoltalmi tűzoltáshoz igen alkalmas. 75 Természetesen a készülék nemcsak tűzoltáshoz, hanem permetezéshez is igen előnyösen használható. Ebben az esetben