124838. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozókhoz való elektródaelrendezés
2 124838. tüntettünk fel. Az elektródáknak itt is a 3. ábrában feltüntetett alakjuk van, hogy ajz erővonalak lefolyását könnyebben lehessen követni. Ugyanez az elrendezés az 5 1. ábra szerinti elektródákkal is megvalósítható, mimellett 'azonban ugyanazok a hátrányok jelentkeznek és a (p) szegélyből kiinduló elektronok az (x) utat követik és egyes fokozatokon hasznosítatlanul ha)0 ÍLadhatnafc át. A|z eredmény vonalak az egyes elektródákon a, régebbi, már a,z 1. ábrában feltüntetett alakra való kiegészítést tüntetik fel. Az 1. és 2. elektróda közötti kombináció kedvező eredményekéi 15 ad, azonban a 2. ós 3. elektródák közötti hatásfok ismét kedvezőtlen. A találmány értelmében az egyes elektródákat úgy rendezzük el, hogy minden egyes fokozatban lehetőleg sok elektront 20 hasznosítunk lés hogy az elektronoknak valamely fokozaton szekunder elektronok kiváltása nélküli áthaladását — tehát olyan utak keletkezését, aminőt az 1. ábrában (x-szel jelöltünk) elékerüljük; to-25 yiábbáj a teret jobban használjuk ki; ezt azzal valósítottuk meg, hogy egymásra következő fokozatokban kettőnél több elektronpálya sohasem feksfeik közös síkban. A 6. és 7. ábrák az elrendezést két 80 egymásra merőleges metszetben, a 8. ábra alaprajzban mutatja. A 6., 7. és 8. ábrákban feltüntetett apró körök azt jelentik, hogy az elektronok pályája e helyeken a rajz síkjára merőleges, A 9. ábrában az 35 elektronok pályáját távlati képben mutattuk be. Ennél az elrendezésnél egymásra következő elektródák között, mindig legfeljebb két közvetlenül egymásra következő belső elektronpálya fekszik közös 40 síkban. Ez a térbeli elrendezés oly módon keletkezettnek képzelhető, hogy az 5. ábrában a 3 elektródát valamennyi arra következő elektródával együtt a rajz síkjá-45 ból a 2 és 3 e.lektródát összekötő tengely körül 900 kal kifordítjuk, majd az 5. ós a következő elektródákat a 4. és 5. elektródákat összekötő tengely körül ismét a rajz síkjával párhuzamos síkba fordítjuk 50 és így tovább. A 10. ábra az új térbeli elrendezés szerint két egymásra következő elektródát nézetben, a 11. ábra alaprajzban mutat. Ügy a 2 elektróda (o) közepéből, mint annak (p) szegélyéről jövő 55 elektronok is elérik a 3 elektróda hátsó falát és ott további elektronokat válthatnak ki. Olyan elektronokra, amelyek nem a 2 elektróda (e) emissziós felülete középvonalának környezetéből, hanem például oldalról, a (a.) .helyről jönnek, az oldalielü- QQ letek mini terelő felületek halnak, mert ezeknek a potenciálja ugyanaz, mint az (e) emissziós felület és a (d) drótháló potenciálja és az elektronokat a középvonal felé terelik. 65 A találmány szerinti elektródaelrendezés egyidejűleg messzemenő stabilitás mellett jó hatásfok elérését teszi lehetővé. Egyes elektronok kihasználatlan „megszokásét" teljesen elkerüljük. 70 A 12. ábra oldalnézetben a 13. ábra alaprajzban oly elektronsokszorozó példakénti kiviteli alakját mutatja, melynek a találmány szerint elrendezett elektródái vannak és amely hangos film hangátvivő 75 berendezésében használható. A fény a (h) fényforrásból (i) hasítékon át jut a (k) filmre. A (k) filmmel modulált fény az (1) lencsén á.t a fotokatódaként kiképezett első (m) elektródára jut, amely például 80 ezüstön elrendezett céziumoxid-cóziumrétegből van és potenciálja 0. Az (m) elektródára következő elektródáknak fokozatosan magasabb villamos potenciáljuk van. Az utolsó elektródák például rácsok 85 alakjában vannak kiképezve. Végül a megerősített elektronáram a grafitgyüjtő elektróda alakjában közvetlenül az üvegfalra fekvő (n) anódán át az (r) transzformátorba, az (s) mérőkészülékbe és a leg- 90 nagyobb pozitív potenciálú feszültségforrás (t) pontjához jut. Az (r) transzformátor szekunder oldalára van az (u) hang^ szóró kapcsolva. Ily felépítésű 18 fokozatii sokszorozóval például a sokszorozó foko- 95 zatonkénti 200 Volt feazültségkülönbsége mellett minden további segédeszköz nélkül a végfokozatban 30 és 50 W közötti váltakozó áranm állandó teljesítménye-' kel vehetünk le. 100 Szabadalmi igénypontok. 1. Szekunder elektronokkal dolgozó sokszorozó, melyre jellemző, hogy az elektródáknak afc elektronpályát befolyásoló térbeli elrendezése olyan, hogy 105 egymásra következő fokozatokban sehol sem fekszik kettőnél több egymásra következő elektronpálya' egyetlen síkban.
